Vannak szakmai könyvek, amelyeket az ember nem azért vesz le újra a polcról, mert minden mondatuk örök igazság, hanem azért, mert kíváncsi, mit gondol róluk ennyi év után.
Nálam a The Machine That Changed the World ilyen könyv.
Nem most olvastam először. Inkább úgy mondanám: most újra elővettem. Kicsit leporoltam. És közben azon gondolkodtam, hogy vajon mit mond ez a könyv ma, amikor az autóipar szemmel láthatóan új korszakba lépett.
Nem akarok ebből nagy ítéletet mondani. Nem is ez a célom ezzel a bejegyzéssel. Inkább csak végiggondolni valamit.
Azt, hogy mi volt ebben a könyvben igazán erős. És abból mi az, ami ma is megáll.
Ma már könnyű azt mondani, hogy a lean alapgondolatai ismertek. Sok helyen napi szinten használunk olyan kifejezéseket, amelyek régebben egy szűkebb szakmai körön kívül alig jelentettek valamit.
5S. Kaizen. Kanban. Flow. Standardizálás. Veszteségcsökkentés.
De amikor ez a könyv megjelent, még nem ez volt a helyzet.
A könyv szerintem azért lett fontos, mert segített nevén nevezni valamit. Azt, hogy a japán autógyártók nem egyszerűen gyorsabbak vagy fegyelmezettebbek voltak, hanem más logika mentén szervezték meg a működésüket.
Ez nagy különbség.
Mert innentől már nem lehetett azzal elintézni a dolgot, hogy „náluk más a kultúra”. A kérdés inkább az lett, hogy mit csinálnak másképp a rendszer szintjén.
És ez a kérdés ma is jó kérdés.
Nem az eszközlista.
A leant nagyon könnyű félreérteni, ha csak eszközökben gondolkodunk. Mert akkor lesz belőle egy hosszú felsorolás, amit tréningen átveszünk, workshopon kipróbálunk, aztán mindenki megy tovább.
A könyv nekem mindig többet jelentett ennél.
Azt mutatta meg, hogy a jó működés nem attól lesz jó, hogy az emberek többet rohannak, hanem attól, hogy a rendszer kevesebb hibát, kevesebb várakozást, kevesebb felesleges mozgást és kevesebb bizonytalanságot termel.
Ez ma sem hangzik rosszul.
Sőt, sok helyen ma is ezen múlik minden.
Csak gyakran már nem így fogalmazunk róla.
Elég sok minden.
Ma is igaz, hogy a készlet sokszor elfedi a problémát.
Ma is igaz, hogy a minőséget nem lehet a végtelenségig ellenőrzéssel „belerakni” a folyamatba.
Ma is igaz, hogy a standard hiánya előbb-utóbb visszaüt.
Ma is igaz, hogy a napi tűzoltás nem ugyanaz, mint a jó működés.
És talán az is ma is igaz, hogy a vezetői figyelem az egyik legdrágább erőforrás egy szervezetben.
Ahol ez szétesik, ott előbb-utóbb a fejlesztések is szétesnek.
Ezt a könyv nyilván nem így, ebben a formában írja le. De olvasás közben nekem most újra ez jutott eszembe.
Itt kezd igazán érdekessé válni az újraolvasás.
Mert miközben a könyv sok alapgondolata ma is erős, a környezet már nem ugyanaz.
Régebben önmagában is nagy előny volt, ha egy gyártó cég jobban szervezte meg a termelését, gyorsabban észrevette a hibákat, kisebb készlettel működött, és következetesebben fejlesztette a folyamatait.
Ma ezek még mindig fontosak. Csak már nem biztos, hogy elegendők.
Az autóiparban ma a verseny nem kizárólag a gyártás körül forog. Ott van mellette a szoftver, az elektromos átállás, az akkumulátor, a beszállítói háttér, a termékfejlesztési tempó és a geopolitikai bizonytalanság is.
Ezért ma már szerintem nem az a kérdés, hogy a lean jó-e vagy nem jó.
Inkább az, hogy mire elég.
És mire nem.
Önmagában lehet, hogy sokszor igen.
De ettől még nem lett kevésbé fontos.
Én inkább úgy látom, hogy a lean ma már nem önálló csodafegyver, hanem egy alapréteg. Egy olyan működési alap, ami nélkül nehéz tartósan jól működni, de ami önmagában már nem ad automatikusan fölényt.
Ráadásul ma sok cégnél nem is az a legnagyobb gond, hogy még semmit nem vezettek be.
Hanem az, hogy amit bevezettek, az nem marad meg.
Van 5S, de fellazul.
Van audit, de formalitássá válik.
Van standard, de senki nem frissíti.
Van akciólista, de nincs utánkövetés.
Ezen a ponton a lean számomra már nem elsősorban bevezetési kérdés, hanem fenntartási kérdés.
És itt megint nagyon érdekes visszamenni a gyökerekhez.
Azért, mert egy kicsit helyretette a fókuszt.
Sok mai szakmai anyag nagyon gyors. Nagyon aktuális. Nagyon reakciós. Egymás után jönnek az új szavak, új trendek, új irányok.
Ez a könyv ehhez képest lassabb.
És pont ez benne a jó.
Rákényszerít arra, hogy ne csak azt kérdezzük meg: mi az új? Hanem azt is, hogy mi az, ami valóban számít a működésben.
Mitől lesz egy folyamat stabilabb?
Mitől lesz kevesebb a hiba?
Mitől lesz gyorsabb a reakció?
Mitől lesz kisebb a veszteség?
Mitől marad meg egy fejlesztés fél év múlva is?
Ezek régi kérdések, de ma sem veszítettek az erejükből.
Nekem a The Machine That Changed the World most nem azért volt érdekes, mert minden állítását változatlanul érvényesnek érzem.
Hanem azért, mert újra emlékeztetett arra, hogy a lean eredetileg nem divatos kifejezés volt, hanem nagyon is gyakorlati működési előny.
Amit ma más környezetben kell értelmeznünk.
Talán ez a legjobb szó rá: újraértelmezni.
Nem kidobni. Nem piedesztálra emelni. Hanem újra elolvasni, és közben feltenni a kérdést:
abból, ami akkor erő volt, mi az, ami ma is az?
A következő részben innen mennék tovább, és megnézném azt a kérdést, amit ma már nehéz megkerülni:
A kínai autóipar felemelkedése valóban a klasszikus lean előny végét jelenti, vagy inkább azt mutatja meg, hogy új szakaszba lépett a verseny?
Vásárolja meg A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyvét a hozzá tartozó Lean Six Sigma e-learning portál hozzáféréssel!
Akkor a Hibázza tökéletesre vállalata folyamatait könyv Önnek való!
Nem hiszem, hogy vége lenne a klasszikus lean előnynek, de annak igen, hogy ez önmagában mindenre elég legyen a kínai autóiparral szemben.
Nem most olvastam először. Inkább úgy mondanám: most újra elővettem. Kicsit leporoltam. És közben azon gondolkodtam, hogy vajon mit mond ez a könyv ma, amikor az autóipar szemmel láthatóan új korszakba lépett.
Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnom:
a Hibázza tökéletesre azoknak szól, akik szeretnének végre más szemmel nézni a hibákra, a veszteségekre és a napi működés problémáira; A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve pedig azoknak, akik már komolyabban, módszertanilag is szeretnének fejlődni, és nem riadnak vissza a mélyebb szakmai anyagtól sem.
Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.