Az előző bejegyzésben a The Machine That Changed the World újraolvasva 2025 nyarán kapcsán azon gondolkodtam, mit mond ma nekünk ez a régi, de fontos könyv.
Most innen mennék tovább.
Mert hiába időtálló sok gondolat a leanből, közben nehéz nem észrevenni, hogy az autóipar körül valami látványosan átrendeződik. És ebben a kínai gyártók felemelkedése szerintem az egyik legfontosabb jelenség.
Nem szeretnék ebben a bejegyzésben túl nagy kijelentéseket tenni. Nem gondolom, hogy egy blogcikkben el lehetne intézni egy egész iparág jövőjét. Inkább csak megpróbálok hangosan gondolkodni arról, mit látok ebben a változásban.
És arról is, hogy ebből következik-e az, hogy a klasszikus lean előny elfogyott.
Szerintem azért, mert már nem arról van szó, hogy feltűnt néhány új szereplő a piacon.
A változás ennél nagyobb.
A kínai autóipar egyre több területen látszik erősnek:
Régebben sokan hajlamosak voltak úgy nézni a kínai iparra, mint olcsó, de nem igazán kiforrott tömegtermelésre. Ez a kép szerintem ma már nem tartható ilyen egyszerűen.
Persze nem minden kínai gyártó egyforma. Nem is akarom őket egy kalap alá venni. De összességében az az érzésem, hogy ma már nem lehet rájuk legyinteni.
És ez azért érdekes, mert közben a lean világában sokáig természetesnek tűnt, hogy a működési kiválóság egyik fő etalonja a Toyota és a japán gyártási logika marad.
Most viszont mintha újra mozgásba jött volna a pálya.
Szerintem érdemes itt egy pillanatra megállni.
Amikor arról beszélünk, hogy „klasszikus lean előny”, akkor nemcsak arról van szó, hogy valaki rendesebb gyárat működtetett.
A lean előny mögött korábban sok minden egyszerre állt:
Ez komoly előny volt.
Nem véletlen, hogy a nyugati autóipar évtizedeken át próbálta utolérni, lemásolni, értelmezni, bevezetni vagy újracsomagolni ezt a gondolkodást.
Csakhogy közben a világ nem maradt ugyanaz.
És itt van szerintem a lényeg.
Szerintem ez az egyik legfontosabb kérdés.
Régebben a gyártási fegyelem és a folyamatkiválóság önmagában is óriási előnyt jelenthetett. Ma is sokat számít, de már nem biztos, hogy elég.
Az autóiparban ma nem csak a gyár számít.
Számít a szoftver.
Számít az elektromos hajtás.
Számít az akkumulátorhoz kapcsolódó háttér.
Számít a termékfrissítés sebessége.
Számít az, hogy ki mennyire gyorsan tud reagálni egy változó piacra.
És számít az is, hogy a vállalat mennyire tud egyben kezelni sok, egymásra ható technológiai és üzleti kérdést.
Ezért nekem az az érzésem, hogy a klasszikus lean előny nem feltétlenül eltűnt, csak már nem tud önmagában ugyanúgy érvényesülni.
Más szóval: ma már lehet valaki nagyon jó a gyártásban, és mégsem biztos, hogy ettől automatikusan piacvezető lesz.
Én ezt így nem mondanám.
Szerintem ez túl egyszerű lenne.
Inkább azt mondanám, hogy más erősségeik is vannak, és ezek most nagyon számítanak. Különösen ott, ahol a piac gyors, az elektromos átállás felgyorsult, és a termék körüli ökoszisztéma legalább annyira fontos, mint maga a gyártási fegyelem.
Azt sem gondolom, hogy a kínai siker pusztán az alacsonyabb költségről szólna. Persze annak is van szerepe. De ha csak erről lenne szó, akkor nem lenne ekkora nyomás az európai és japán szereplőkön.
Valószínűleg inkább arról van szó, hogy egy új versenyhelyzetben más képességek is felértékelődtek.
És ebben az új helyzetben a klasszikus lean logika már csak az egyik fontos elem.
Szerintem sok minden.
A lean alapgondolatai attól még nem veszítik el az értéküket, hogy a környezet bonyolultabb lett. Sőt, bizonyos értelemben talán még fontosabbak is.
Mert amikor nő a bizonytalanság, akkor különösen felértékelődik:
Ezek nélkül ma sem lehet jól működni.
A kérdés szerintem inkább az, hogy a lean mire képes egyedül, és hol kell mellé más típusú erősség is.
Ezt nem érzem kellemes kérdésnek, de valószínűleg fontos kérdés.
Az egyik az, hogy a lean nemcsak gyári technika, hanem vezetői működés is.
A másik pedig az, hogy sok cégnél nem azért gyenge a lean, mert az elv rossz, hanem azért, mert a napi működés egyszerűen szétfeszíti.
Sok helyen vannak lean elemek. Vannak auditok. Vannak workshopok. Vannak táblák. Vannak akciók. Van 5S. Van napi meeting.
Csak közben nincs elég következetesség.
Vagy nincs idő a valódi utánkövetésre.
Vagy mindig jön valami sürgős.
Vagy a fejlesztés addig fontos, amíg tart a projekt.
Utána pedig lassan visszarendeződik minden.
És itt szerintem újra előjön az a kérdés, hogy a lean előny valójában miből áll.
Nem abból, hogy egy vállalat hányszor mondja ki a kaizen szót.
Hanem abból, hogy mennyire tud napi szinten fegyelmezett működést fenntartani.
Ezt ma egyre inkább így érzem.
Nem az történik, hogy a lean hirtelen érvényét veszítette. Inkább az, hogy az a korszak zárulhatott le, amikor a klasszikus lean szemlélet önmagában is látványos és tartós fölényt tudott adni.
Ma már lehet, hogy ehhez több kell.
Gyorsabb fejlesztés.
Másfajta technológiai mélység.
Erősebb digitális és szoftveres háttér.
Rugalmasabb reagálás.
És közben ugyanúgy kell a folyamatfegyelem is.
Vagyis nem lecserélődik a lean, hanem bekerül egy nagyobb egyenletbe.
Nekem most ez tűnik valószínűbbnek.
Szerintem legalább két dolgot.
Az egyik, hogy önmagában attól még nem lesz rendben a jövő, hogy egy szervezet valaha jól megtanulta a klasszikus lean eszközeit.
A másik, hogy a lean alapjait viszont nem lehet megspórolni. Aki ezek nélkül akar gyorsan alkalmazkodni, annak nagyon ingatag lesz az egész.
Ezért én nem a lean elengedését látom jó iránynak, hanem inkább a lean újragondolását.
Kevésbé díszletszerűen.
Kevésbé kampányszerűen.
És jobban összekötve a valódi versenyképességi kérdésekkel.
Ha nagyon röviden kellene válaszolnom a címben feltett kérdésre, akkor azt mondanám:
nem hiszem, hogy vége lenne a klasszikus lean előnynek, de annak igen, hogy ez önmagában mindenre elég legyen.
A kínai autóipar felemelkedése szerintem nem a lean cáfolata.
Sokkal inkább figyelmeztetés.
Arra figyelmeztet, hogy a világ gyorsabban változik, mint ahogy sok cég a saját működési logikáját újragondolja.
És arra is, hogy a korábbi erősségek önmagukban nem biztos, hogy elegendők a következő korszakban.
A következő részben innen lépnék tovább, és megpróbálnám összerakni, hogy szerintem milyen fejlődési lépcsőkön ment keresztül a lean, és mi lehet a következő szint.
Vásárolja meg A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyvét a hozzá tartozó Lean Six Sigma e-learning portál hozzáféréssel!
Akkor a Hibázza tökéletesre vállalata folyamatait könyv Önnek való!
A lean előtt sem káosz volt a világ. A klasszikus tömegtermelés óriási fejlődést hozott. Standardizálás, volumen, specializáció, komoly termelékenységi ugrás. Ezeket nem lehet elvitatni.
A gond inkább az volt, hogy ennek az árát is meg kellett fizetni.
Nem hiszem, hogy vége lenne a klasszikus lean előnynek, de annak igen, hogy ez önmagában mindenre elég legyen a kínai autóiparral szemben.
Nem most olvastam először. Inkább úgy mondanám: most újra elővettem. Kicsit leporoltam. És közben azon gondolkodtam, hogy vajon mit mond ez a könyv ma, amikor az autóipar szemmel láthatóan új korszakba lépett.
Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.