Képzés

Az 5S módszer lényege, hogy standardokat hozunk létre, amelynek segítségével egy szempillantás alatt megítélhető a folyamat státusza, betartottak a munkavédelemmel, minőséggel, hatékonysággal kapcsolatos szabályok. Azonban miért nem működik az 5S módszer a gyakorlatban? Vajon miért a legkevésbé rendezett munkahely válik 5S standarddá a legtöbb vállalatnál? Hogyan és miként alkalmazható a PDCA megközelítés a fenntartható 5S folyamatok kialakításában?

Mire elég a 99%-os teljesítmény manapság? Hogyan viszonyuljunk az otthon és a munkahelyünkön elkövetett hibákhoz? Mi a különbség a jó és a rossz hibák között? Lehet okosan hibázni? Ha igen, miért célszerű időről-időre szándékosan elkövetni azokat? Ismerje meg a PDCA módszert és 6 egyszerű eszközt, amivel bárki profi folyamatfejlesztővé válhat!

Az egyik fő ok, amiért a lean six sigma módszer sikeresebb a korábbi folyamatjavító megközelítéseknél, hogy nem pusztán egy minőségjavító módszer, hanem az egész vállalati szervezetre kiterjedő szerepeknek köszönhetően könnyebben beépül a mindennapi munkavégzésbe.

Six sigma green belt képzés a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismeréssel jutalmazott szakkönyv írójával. Lehetséges nulla hibával működő vállalati folyamatokat kialakítani és működtetni hosszú távon? Miért törekedjünk erre, ha elsőre lehetetlennek tűnik ez a feladat? A lean six sigma módszer egy olyan problémamegoldó eljárás, amely az üzleti kulcsfolyamatokra koncentrálva az azokban felmerülő hibák számát, ingadozást és a veszteségforrásokat igyekszik minimalizálni a vevői igények jobb kielégítése érdekében. Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésre, hogy megtanulja miként lehet minimalizálni a hibákat, a veszteségeket és az ingadozást a főfolyamatokban!

Mennyire befolyásolja a mérőrendszer adott folyamat kimenetében megjelenő ingadozást? Mi a különbség pontosság és precizitás között? Mit tehetünk, ha egy mérés nem ismételhető, vagy nem reprodukálható? A klasszikus gage R&R vizsgálaton túl más eszköz is rendelkezésre áll a mérőrendszer vizsgálatához? Mi a teendő, ha a mérés nem ismételhető, mert például roncsolásos vizsgálatot kér a vevő?

Átlag? Medián? Módusz? – Mikor melyiket célszerű használni? Miként befolyásolják a szélsőértékek az egyiket, illetve a másikat? Hány mérésre van szükség, hogy véleményt mondhassunk egy folyamatról? Mikor milyen grafikont célszerű rajzoltatni, hogy a legjobban be tudjuk mutatni a „sztori”-t?

Vajon van különbség 2 beszállító által gyártott alkatrészek között? Szignifikánsan csökkent a hibák száma, illetve az ingadozás a bevezetett javítóintézkedések hatására?