Logisztikában az egyik legfontosabb alapelv az „Áramoltass, ahol tudsz (anyagot, folyamatot, valamint információt), különben építs kontrollált raktárat!”
A logisztikában a raktárak kialakításának elsődleges célja a kereslet és kínálat közötti időbeni eltérések kiegyenlítése. Habár idejét tekintve a tárolás funkció a hosszabb, mégis az ellátás szerepe a fontosabb, hiszen mind a be- és kitárolással kapcsolatosan elengedhetetlen a külső, illetve belső vevői igények kielégítése 7M/9M elvek alapján.
A raktári alapfolyamatok irányítása az áruk be- és kiszállításával, raktáron belüli mozgatásával, komissiózásával, illetve készletezésével kapcsolatos folyamatok optimális végzéséhez kialakított stratégiák végrehajtását jelenti.
Egy korszerű raktárirányítási rendszerben számos feladatot kell ellátni, például:
Mivel az operatív irányítás és a végrehajtás a legtöbb esetben fizikálisan elkülönül egymástól, így azok között az információs kapcsolatot vagy vezetékes, vagy vezeték nélküli rendszerrel kell megvalósítani.
A vezetékes rendszerű kapcsolat sajátos változata az ún. Pick to Light rendszer. Ez azt jelenti, hogy minden árukivételi hely (lokáció) fölé olyan egységek kerülnek kihelyezésre, mely az irányítóközpontból vezérelt jelzőlámpák fényével hívja fel a figyelmet a felkeresendő kivételi helyre, a lámpa mellett elhelyezett digitális kijelzőn pedig azt a mennyiséget mutatja, amennyit onnan ki kell vételezni. A jelzett mennyiség kivételét követően a komissiózó dolgozó visszajelző gombbal nyugtázza a feladat teljesítését, majd a következő lokációhoz lép.
A bizonylat nélküli folyamatnak köszönhetően a komissiózási megbízások feldolgozása során nincs szükség sem papíralapú bizonylatokra (pl. picklista) sem külön adatrögzítő berendezésre. Így mindkét kéz szabaddá válik és a munkatársak maximálisan az összekészítési (gyártásban elhelyezett rendszer esetén az összeszerelési) tevékenységre tudnak koncentrálni. Ezáltal nem megy veszendőbe idő a megbízási pozíciók keresésére vagy a bizonylatok olvasására vagy kipipálásra. Így magas összekészítési ráták teljesülnek alacsony hibakvóta mellett. Kiküszöbölhetők az idő- és költségigényes ellenőrzések és a hibás szállítások miatt bekövetkező reklamációk száma is gyakorlatilag nullára csökken.
A Pick-to-light komissiózás további előnye, hogy gyakorlatilag nincs betanulási idő, hiszen az elv egyszerűen megérthető és a berendezés könnyen kezelhető. A felhasználó vállalatok profitálhatnak a személyzet megnövekedett rugalmasságából.
Pick to Light rendszert elsősorban kisebb méretű és saját tömegű anyagokat kezelő raktárakban alkalmaznak, ahol a tévesztés okozta hiba jelentős költséget, minőségi kockázatot, illetve vevői elégedetlenséget eredményez.
A 2017. szeptember 12-ei tanévnyitó eseményt követően átadásra került a Flextronics International Kft-vel (Flex) közösen létrehozott logisztikai labor a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg helyszínen.
A logisztikai labor, valamint az azon belül kialakított „pick to light” rendszer segítségével valós gyártási környezetet szimulálva gyakorlatias feladatokkal kapcsolhatók össze a lean logisztika, informatika, minőségbiztosítás kurzusok során elsajátított ismeretek.
Bízunk benne, hogy számos szakdolgozat, valamint TDK munka keletkezik a műhelyben szerzett tapasztalatok alapján.
Nagyon köszönjük Flex és BGE GKZ dolgozóinak a segítségét, támogatását!
További információk Pick to Light rendszerrel és Lean logisztikával kapcsolatosan:
feher.norbert@zek.pannon-uni.hu
Források:
Tekintse meg az alábbi videót és figyelmesen számolja össze hányszor passzolják át a labdát egymásnak a fehér pólót viselő játékosok!
Brian Joiner The Fourth Generation Management: The New Business Consciousness című könyve a minőségmenedzsment és a szervezeti hatékonyság témáit tárgyalja, és bemutatja, hogyan léphetnek a vállalatok a hagyományos menedzsmentről egy új, fejlettebb megközelítés felé. A könyv különösen hasznos azok számára, akik a minőség és a folyamatos fejlesztés szemléletét szeretnék integrálni a vállalatuk mindennapi működésébe.
Altshuller 1946-ban, fiatal mérnökként kezdte pályafutását a Szovjetunióban, ahol találmányi kérelmeket elemzett. Arra törekedett, hogy rendszerbe foglalja az innováció folyamatát, és felismerte, hogy a találmányok nem teljesen véletlenszerűek, hanem logikus szabályszerűségeken alapulnak. Az 1940-es és 1950-es években több ezer szabadalmat elemzett, és ezekből a mintákból hozta létre a TRIZ-t, amely segít feltalálóknak és mérnököknek új problémamegoldási módszereket kidolgozni.
Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.