Könyvajánló: Lean Six Sigma szakemberek számára – How to Run a Zero defects Program, Dave Crosby
Fehér Norbert
2017. október 24.
How To Run a Zero Defects Program – A Manager’s Guide, Dave Crosby Kindle Edition
33 oldal Kiadó: The Crosby Company (January 14, 2013) Nyelv: Angol ASIN: B00B1562UK
Crosby humoros példákkal tűzdelt rövid könyvében bemutatja miként lehet levezényelni egy nulla hiba programot szinte bármely vállalatnál. Amennyiben Ön megtanítja mindezen alapelvekre a kollégáit és betartja az alábbi lépéseket, úgy a minőség drasztikusan javul és elérheti a könyv címében szereplő célt.
A vállalati minőségjavító programot egy gombolyaghoz hasonlította az író, amelyet könnyű felgöngyölíteni, de, ha azt leejtjük és elgurul, akkor bizony nagyon nehéz újra nekiállni a munkának, így véletlenül se veszítsük el a minőségjavítás fonalát, amit a nulla hiba programmal meg szeretnénk valósítani.
Nulla hiba program megvalósításának lépései Crosby szerint:
Szerezze meg a menedzsment támogatását
Alakuljanak minőségjavító csoportok a vállalaton belül
Mérje a jelenlegi minőségi szintet (például Six Sigma szint, vagy ppm)
Elemezze a problémákat, s tárja fel a gyökérokokat
Készítsen tervet a fejlesztés végrehajtására
Lásson munkához
Vonjon be a programba és informáljon, akit csak lehet
Vásárolja meg a könyvet és adja tovább másoknak
Nézzük meg a fentieket részletesebben!
Crosby szerint jónéhány vállalatvezető nem igazán ismeri fel saját szerepét a minőségi termékek előállítása, valamint szolgáltatások nyújtásának folyamatában, így belevág az olyan programokba, mint például Six Sigma, hogy a felelősség egy részét áthárítsa másokra.
Adott vállalaton belül azonban MINDENKI felelősséggel tartozik direkt, vagy indirekt módon a minőségért, s ha mégsem ez a felelősség mégis hiányoza adott munkakör esetén, akkor vajon mi célja van ezen kollégák megtartásának? Például bár a HR osztály közvetlenül nem vesz részt a termékek, szolgáltatások előállításában, azonban azoknak a dolgozóknak a felvételét végzik, akik már direkt módon részt vesznek az értékteremtésben. Ugyanez igaz például a karbantartókra, vagy az informatikusokra a saját területükön.
A minőségért történő felelősségvállalást azonban ki kell terjeszteni a vállalat falain túlra is, hiszen globalizált világunkban az egyes beszállítók a termék előállításának 60-70%-áért is felelhetnek.
A tradicionálisan vezetett vállalatoknál, ahol valamiféle Lean Six Sigma programot folytatnak sokak még mindig úgy gondolják, hogy a minőség biztosítása a minőségügyi vezető kizárólagos feladata. Helyesebb megközelítés azonban, ha az a személy a felelős a minőségért, aki a hibát elkövette (nem a személyt, hanem a folyamatot akarjuk majd javítani), valamint aki képes a korrektív beavatkozás végrehajtására, hogy a probléma végérvényesen megszűnjön. Mit nevezünk minőségnek? A minőség abszolút fogalom és a mérőszámokkal kifejezett vevői igénynek (specifikációnak) való megfelelést értjük alatta. Nagyon fontos észrevételt tett évekkel ezelőtt egy mérnökségi vezető barátom, aki szerint egy vállalat csak csak olyan minőségi szintet képes elérni tartósan, amelyet annak első szintű vezetője el is tud képzelni. Ha ez a vezető nem hiszi el, hogy lehetséges a zéró hiba, vagy nulla hiba minőségi szint elérése, akkor képes lesz ezt a nézetét beosztottjaival is elhitetni. Mivel kell foglalkoznia a minőségfejlesztésre kijelölt csapatnak?
Munkautasítások készítése és folyamatos felülvizsgálata
Minőségjavító programok kidolgozása
Minőségjavító program lépéseinek és határidőinek definiálása
Feladatok felelősökhöz rendelése
Felelősök oktatása, mentorálása a Lean Six Sigma problémamegoldás során
Elért eredmények auditálása
Esetleges korrektív akciók végrehajtása.
Azaz a klasszikus PDCA tervezés és végrehajtás folyamata.
Minőségi szinttel kapcsolatosan Crosby 2 fontos dolgot említ meg könyvében:
Minőség költsége – az a költség, amelyet arra költ a vállalat, hogy a jelenlegi temék, illetve szolgáltatás minőségi szintet biztosítani tudja, valamint ehhez adódik a hibák javításának és kezelésének költsége. Egyszerűbben végezve annak a költsége, hogy jól tudjuk elvégezni a munkánkat plusz a hibázás költsége.
Minőségi szint – A vevői igénynek való megfelelőséget jelenti. Egy Lean Six Sigma programban ez felel meg a Mérés fázisában zajló előzetes folyamatképesség vizsgálatnak (cp/cpk), ahol gyakran elmarad a teljesítmény az iparban általában elvárt 1,33-as szinttől, ami az autógyártásban még szigorúbb (1,67). Ilyen fogalmak is előjöhetnek, mint például ppm, dpu, specifikációs határ, SPC grafikon, Mérőrendszer vizsgálat stb.
A hibák elemzésével kapcsolatosan azt javasolja, hogy csökkenő fontossági elvet alapul véve azokat egyesével kell megoldani, s a top 3 hiba kiküszöböléséből több haszon származhat, mint az összes többiből együttvéve (Pareto elv, vagy 80/20-as szabály). Nem szabad bonyolítani! A legegyszerűbb eljárásokkal érdemes kezdeni, mint az „5 Miért?” technika, vagy a 7 minőségügyi eszköz, s csak komplexebb problémák esetén térjen rá olyan strukturált problémamegoldó eljárásra, mint a Lean Six Sigma módszer! Fejlesztés megtervezésének kulcsa a megfelelő méretűre lebontott feladatlista, a betartható határidő és az adott feladat végrehajtásáért felelős egyetlen személy megnevezése. A minőségjavításba bevont munkatársak mentorálását és képzését is biztosítani kell folyamatos kommunikációval és segítségnyújtással. Talán a legjobb, ha erre 3-4 gyakorlatorientált workshop keretében alkalmanként 1-1 valós fejlesztést közösen végezhetnek ezek a személyek tapasztaltabb kollégáik útmutatása alapján.
A célok meghatározásánál be kell tartani a „SMART” szabályokat, s valószínűleg több lépésben lehet csak elérni az áhított nulla hiba minőségi szintet, ha a magas a bázis. Derítse fel és szisztematikusan szűntesse meg a hibák okait egyszerűsítéssel, Poka Yoke megoldásokkal! Ne feledje a fejlesztés eredménye az új standard, amelynek betartatása néha nagyobb kihívást jelent, mint magának a folyamatjavításnak a végrehajtása! Mindig hagyjon időt arra, hogy az új módszerek, eljárások meggyökerezzenek a napi rutinban, s csak ezt követően kezdjen újabb fejlesztésbe! A dolgozói elismerésnek számos módja létezik:
A hónap dolgozója cím elnyerése
Különleges menü a legjobb dolgozónak
Poszter
Névre szóló jegyzetfüzet, parkolóhely
Legnagyobb fejlődést elérő cím
Póló, stb.
Az elnyert elismerésnek meg kell felelnie az alábbiaknak:
Valós erőfeszítésen kell alapulnia
Értékkel és jelentőséggel kell járnia mindenki számára
A Brick Experiment Channel videója gyönyörűen mutatja miként lehet alkalmazkodni a változáshoz, ha kis lépésekben gondolkozunk és fejlesztünk valamely folyamatot.
Valószínűleg lehetetlennek gondolnánk a cél teljesítését, ha elsőre azt a feladatot szabná a vevő/főnök, hogy 75 cm-es távolságot kell áthidalni, azonban lépésről lépésre haladva egyre kreatívabb, jobb problémamegoldókká válunk pedig csak gondolkodunk és lego elemeket használunk fel a megoldáshoz.
Ez alapján elsőre talán a nulla hiba minőségi szint is lehetetlennek tűnik, de sok-sok apró lépés végrehajtását követően még Ön is meglepődik az eredményen.
Március 8-án a hölgyeket köszöntjük, amihez magam is szeretnék csatlakozni Lillian Gilberth életének rövid bemutatásával, akit a szakma az ipari mérnökség „anyja”-ként jellemzett mérnöki, menedzsment és pszichológiai kutatásai nyomán.
Tapasztalatom szerint, ha 2-3 célt akarunk kiváló színvonalon elérni, akkor nagy valószínűséggel sikerrel járunk, de minél több céllal zsonglőrködünk, annál kisebb a valószínűsége, hogy ezeket elérjük.
Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.
