Avagy a munkaszervezés, mint tudományág kialakulása a XX század elején

A minap egy élelmiszeripari vállalat termelési vezetőjével beszélgettünk folyamatfejlesztési lehetőségekről és természetesen előkerültek Lean Six Sigma projekt indításának kritériumai, amelyről részletesebben a 2014 februári Flow hírlevélben írtunk.

A cikkből 3 elemet szeretnék kiemelni, amelyre különösen kell ügyelni folyamatfejlesztési tevékenység megkezdése előtt:

• A folyamatoknak dokumentáltaknak kell lenniük (léteznek standardok)
• A dolgozók betartják a standardokat (stabil folyamatok)
• A teljesítmény mérésre kerül és visszacsatolódik a dolgozók felé (terv-tény összehasonlítások léteznek, illetve eslőszintű akciók az eltérések csökkentésére)

Jelen írás célja bemutatni a teljesítmény mérésének és a munkaszervezés, mint tudomány fejlődését a XX. század kezdetétől, mely megalapozta a klasszikus ipari mérnöki munkakör kialakulását, a mozdulatelemzés tanulmányozásával és az ergonómia alapjainak lerakásával, hogy Lean Six Sigma folyamatfejlesztés során konkrét, pénzben kifejezhető hasznot nyújtson, különösen akkor, ha a szűk keresztmetszetet jelentő tevékenység vizsgálatára és fejlesztésére irányul.

Talán Ön is elgondolkozott azon lehet-e bizonyos feladatokat racionálisabban, hatékonyabban elvégezni, mint az alábbi 1946-os rövidfilm, mely Ford vállalat megrendelésére készült a dolgozók oktatása céljából és szemléletének formálására:

A módszer alapjainak lerakása azonban korábbra nyúl vissza egészen Friedrich Taylorig és Frank Gilbertig:

Friedrich Taylor „A tudományos irányítás alapelvei” című könyve, melyet 1911-ben adtak ki több olyan alapelvet írt le,melyek később „Taylorizmus” néven váltak ismertté. A Taylor által leírt alapelvek közül wikipedia 4-et emel ki:

1) Alakítson ki egy „tudományos” módszert minden munkafolyamat számára!
E kijelentés alatt azt értette, hogy a munka tervezésekor minden mozdulatot, szabványos munkaeszközt és alkalmas munkakörülményt figyelembe kell venni.
2) Figyelmesen válassza ki a feladatra leginkább alkalmas munkásokat!
3) Gondosan képezze ki a kiválasztott dolgozókat a feladat elvégzésére és biztosítsa a munkafeltételeket, hogy stabilan tartani tudják termelékenységi szintjüket!
4) Támogassa a dolgozókat munkájuk elvégzésének megtervezésében, megszervezésében és biztosítsa támogatásáról feladatuk elvégzésében, ha bárminemű akadály felmerül a munkavégzés során!

A taylori klasszikus lapátolási példát az alábbi film is bemutatja:

Frank Gilbreth a középiskola után kőművesként kezdett el dolgozni, majd építési vállalkozó lett, s saját, illetve társai munkáját elemezve egyszerűbb és gyorsabb falazási módszereket keresett.

A kőművesek munkájának tanulmányozása során arra a következtetésre jutott, hogy a falazási folyamat 17 alapmozdulat kombinációjából épül fel, amelyek 3 fő csoportba sorolhatóak: megragadás, mozgatás, megtartás. A vizsgálat során a munkások mozdulatait filmre is vette. Gilbreth arra tanította a vállalatvezetőket és mérnököket, hogy a munka elvégzésének aktuális módját állandóan kérdőjelezzék meg, és felhívta a figyelmet a folyamatos fejlesztés fontosságára.

Feleségével, akitől 11 gyermeke született, éveken át különböző iparágakban vizsgálták a munkások (fizikai és szellemi munkások) munkastílusát, szokásait, hogy egyszerűsítsék a munkafolyamatokat. Az I. világháború alatt az amerikai hadseregben szolgált, s feladata az volt, hogy megtalálja a kézfegyverek gyorsabb és hatékonyabb szét- és összeszerelésének a módját.

Gilberth volt az első mérnök, aki ápolónőt állított a sebész mellé, hogy kiszolgálja a műtét közben. Ezen elvet Lean Six Sigma módszer is átvette eltérő ciklusidejű folyamatok közötti áramlás megteremtése során (doctor and nurse concept).

Az alábbi eredeti Gilberth film bemutat néhány előtte – utána fejlesztést és az azokból eredő termelékenység javulás hatását.

Érdekes, hogy már a némafilm korában Gilberth felismerte, amit Lean Six Sigma fejlesztéseink során nem győzünk hangsúlyozni:
1 kép többet ér, mint 100 szó, s egy rövid filmrészlet 1000 képpel is felér, ha jó szögből mutatja be a folyamatot.
Használjon bátran Ön is vizuális eszközöket nemcsak az elért eredmények prezentálásához, hanem az analízis során is, mely lehet akár a legegyszerűbb „5 Miért?” technika! Ne a film minőségre, hanem a használhatóságra, értelmezhetőségre koncentráljon, így egy mobiltelefonos videó is elégséges, ráadásul sokkal kényelmesebb használatot biztosít, mint a filmben szereplő 1910-es modell…

Önnek is vannak Lean Six Sigma ötletei, amelyek szinte nulla beruházással képesek növelni a dolgozó termelékenységét, vagy megszűnteti a hibák, vagy balesetek kockázatát?

Menjen gembára! Különösen izgalmas lehet, ha éppen a szűk keresztmetszetet jelentő folyamatlépést tekinti meg kollégájával, hátha a fenti videók hatására eszébe jut néhány kreatív ötlet!

További hasznos linkek Taylorizmusról illetve az idő és mozdulatelemzésről (angolul):

Time and motion study (általános)
Time and motion study (egészségügy)

Digital Taylorism (idő és mozdulatelemzés, munkaszervezési kihívások a digitális korszakban)

További információkért mozdulatelemzésről, időmérésről olvassa Lean Six Sigma hírlevelünket, esettanulmányainkat, vagy jelentkezzen képzéseinkre!

Jó folyamatfejlesztést kívánunk!