Blog

A Lean Six Sigma Green Belt képzés nem általános szemléletformáló tréning. Nem is pusztán egy újabb tanfolyam a sok közül. Akkor működik igazán jól, ha a résztvevő nemcsak végighallgatja az anyagot, hanem képes lesz egy valódi fejlesztési projektet is végigvinni.

Sok vállalatban akkor kerül elő a Lean Six Sigma Green Belt képzés gondolata, amikor már láthatóvá válik, hogy a napi működésben visszatérő problémák vannak, de senki sem tudja egyértelműen megmondani, mi ezek valódi oka. A selejt hol nő, hol csökken. A határidők néha tarthatók, néha nem. Az egyik műszak jobban teljesít, mint a másik. A vevői reklamációk egy része újra és újra felbukkan. A vezetők pedig gyakran úgy érzik, hogy sok akció történik, de kevés a valódi áttörés.

A Toyota Material Handling Europe példamutató módon ötvözi a fenntarthatóságot és az innovációt az anyagmozgatási iparágban. A vállalat elkötelezettsége a környezeti felelősségvállalás, a társadalmi igazságosság és a technológiai fejlődés iránt biztosítja, hogy továbbra is vezető szerepet töltsön be az iparágban, és hozzájáruljon egy fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez

A folyamatfejlesztés és a gyártásoptimalizálás világában a Factory Physics című könyv alapelvei izgalmas kiegészítést jelentenek a Lean Six Sigma módszertanához. Wallace J. Hopp és Mark L. Spearman munkája nem csupán technikai eszköztárt kínál, hanem a termelési rendszerek mélyebb megértésére és intuitív kezelésére tanít.

Tekintse meg az alábbi videót és figyelmesen számolja össze hányszor passzolják át a labdát egymásnak a fehér pólót viselő játékosok!

Brian Joiner The Fourth Generation Management: The New Business Consciousness című könyve a minőségmenedzsment és a szervezeti hatékonyság témáit tárgyalja, és bemutatja, hogyan léphetnek a vállalatok a hagyományos menedzsmentről egy új, fejlettebb megközelítés felé. A könyv különösen hasznos azok számára, akik a minőség és a folyamatos fejlesztés szemléletét szeretnék integrálni a vállalatuk mindennapi működésébe.

Altshuller 1946-ban, fiatal mérnökként kezdte pályafutását a Szovjetunióban, ahol találmányi kérelmeket elemzett. Arra törekedett, hogy rendszerbe foglalja az innováció folyamatát, és felismerte, hogy a találmányok nem teljesen véletlenszerűek, hanem logikus szabályszerűségeken alapulnak. Az 1940-es és 1950-es években több ezer szabadalmat elemzett, és ezekből a mintákból hozta létre a TRIZ-t, amely segít feltalálóknak és mérnököknek új problémamegoldási módszereket kidolgozni.

Az ünnepek közeledtével lazítsunk, bulizzunk mi is egy kicsit! Gondolta, hogy lean six sigma dalok is elérhetők már Youtube-on?

Kemény Sándor tanár úr és szerzőtársai egy csodálatos könyvvel rukkoltak elő, ami azért is kedves számomra, mert a six sigma, vagy magyarul hat szigma módszer statisztikai eszközeit gyűjtötték össze, ami az én szívemhez is közel áll.

A „kaizen” fogalmát Masaaki Imai, a japán menedzsment gondolkodás egyik prominens képviselője tette széles körben ismertté, aki június 23-án hunyt el 92 éves korában. Imai szerint a „kaizen” szó jelentése „folyamatos fejlesztés” vagy „folyamatos javítás”, és arra utal, hogy minden egyes munkafolyamatban, legyen az gyártási, üzleti vagy akár személyes tevékenység, mindig van lehetőség a javulásra.