Taiichi Ohno (1912-1990) a Toyota termelési rendszer (TPS) egyik megalkotójaként vált ismertté, ami alapjaiban forradalmasította a modern gyártási módszereket és a „lean” filozófiát. Ohno a Toyota gyárban dolgozott mérnökként, majd később igazgatóként, ahol arra törekedett, hogy növelje a termelékenységet, miközben minimalizálja a hulladékot. Ohno és csapata, köztük Shigeo Shingo, kialakították a TPS-t, amely az úgynevezett „húzó rendszer” (pull system), a „just-in-time” gyártás és a „kaizen” vagy folyamatos fejlesztés elvein alapul. Ezek a módszerek nemcsak hatékonyabbá tették a Toyota működését, hanem világszerte példaként szolgáltak más iparágak számára.

Ohno 1988-ban írta a „Toyota Production System: Beyond Large-Scale Production” című könyvét, amely részletezi a TPS alapelveit és gyakorlati alkalmazását. A könyvet sokan az iparági bibliának tekintik, és elérhető az amazon.com-on is.

Ebben a videóban a Toyota termelési rendszerről beszél:

A Toyota termelési rendszer ma is meghatározó szerepet játszik a globális gyártásban, és fontos részét képezi a lean szemléletnek, amely a felesleges folyamatok kiküszöbölésével a minőség javítását és a költségek csökkentését célozza meg.

Ohno nevéhez köthető t az 5 Miért? analízis, vagy például az Ohno kör gyakorlat.

Az „Ohno kör” gyakorlata Taiichi Ohno egyik ikonikus tanítása, amelyet a Toyota termelési rendszer fejlesztése során alkalmazott. A gyakorlat célja, hogy a dolgozók megtanulják azonosítani a felesleges lépéseket és a termelési folyamatokban rejlő pazarlásokat. Ehhez Ohno egy rendhagyó módszert alkalmazott: a munkavállalót egy adott ponton egy körbe állította, és arra utasította, hogy figyelje meg a gyártási folyamatot, anélkül, hogy bármilyen módon közbeavatkozna.

Hogyan működik az Ohno kör gyakorlat?

1. Kijelölt megfigyelési pont: Ohno kijelölt egy pontot a gyártósor közelében, ahol a dolgozónak meg kellett állnia. Ezt a pontot sokszor körrel jelölték meg a padlón, innen ered az elnevezés is.
2. Hosszabb idejű megfigyelés: A dolgozónak hosszabb időn keresztül, akár órákon át is figyelnie kellett a folyamatokat. Ohno célja az volt, hogy ne csak a nyilvánvaló problémákat vegyék észre, hanem azokat az apró pazarlásokat is, amelyek rendszeresen előfordulnak.
3. Problémák felismerése és megértése: Az Ohno körben állva a dolgozónak nemcsak az volt a feladata, hogy megfigyelje a folyamatot, hanem hogy felismerje a hatékonyságbeli hiányosságokat, mint például a felesleges mozdulatokat, késéseket, vagy a „muda” (hulladék) különböző formáit. Ezek lehetnek időveszteségek, felesleges lépések, készlethalmozás, vagy hibás munkafolyamatok.
4. Kaizen vagy fejlesztési ötletek kidolgozása: A dolgozó feladata volt, hogy a megfigyelések alapján javaslatokat dolgozzon ki a folyamat javítására. Ez a „kaizen” alapelv része, amely a folyamatos fejlesztés kultúráját támogatja.

Az Ohno kör jelentősége

Az Ohno kör lényege a „személyes tapasztalatokból történő tanulás.” Ohno szerint a folyamatos megfigyelés fejleszti a dolgozó képességét a problémák felismerésére és megértésére, és ezáltal hozzájárul a hatékonyabb és lean szemléletű munkavégzéshez. A gyakorlat segít kialakítani azt a gondolkodásmódot, amely a lean gyártás és a Toyota termelési rendszer központi eleme.

Szeretne tanulni a folyamatfejlesztésről? Tekintse meg lean six sigma képzéseim listáját, vagy olvassa folyamatfejlesztésről szóló könyveimet!