Az 5 miért (5 Whys) egy problémamegoldó módszer, amelyet a Toyota Termelési Rendszer (TPS) keretében fejlesztettek ki. A technika célja, hogy egy probléma valódi, mélyebb okát találjuk meg azáltal, hogy ötször egymás után feltesszük a „Miért?” kérdést. Bár nem mindig kell pontosan ötször kérdezni, a módszer arra ösztönöz, hogy ne elégedjünk meg a felszínes válaszokkal, és alaposan elemezzük a problémák gyökér-okait.

Az 5 miért elemzés célja a Toyota Termelési Rendszerben

A 5 miért technika a folyamatos fejlesztés (Kaizen) alapvető eszköze a Toyota rendszerében. A cél, hogy:

1. Feltárjuk a problémák valódi okait: Ahelyett, hogy csak a tüneteket kezelnék, a módszer mélyebb szintre viszi az elemzést, így elkerülhetők a hasonló problémák ismétlődései.
2. Egyszerű és hatékony megoldást találjunk: Az egyszerű kérdésfeltevés segít az elemzés gyors elvégzésében, és a dolgozókat bevonva lehetőséget ad arra, hogy ők maguk találják meg a megoldást.
3. Kialakítsuk a problémamegoldás kultúráját: A 5 miért módszer segíti a dolgozók bevonását a problémamegoldásba, így növeli a felelősségérzetüket és elkötelezettségüket a minőség iránt.

Az 5 miért elemzés lépései

1. A probléma meghatározása: Kezdjük azzal, hogy pontosan megfogalmazzuk a problémát, amit meg akarunk oldani. Például: „A gyártósor leállt.”
2. Feltesszük az első „Miért?” kérdést: Kérdezzük meg, hogy miért történt a probléma. Például: „Miért állt le a gyártósor?” Az első válasz egy közvetlen, felszínes okot ad, például: „Mert a gép túlmelegedett.”
3. Ismételjük meg a kérdést ötször: Minden válaszra újabb „Miért?” kérdést teszünk fel, hogy egyre mélyebbre jussunk a probléma gyökeréhez. Például:
   • Miért melegedett túl a gép? – „Mert a hűtőrendszer meghibásodott.”
   • Miért hibásodott meg a hűtőrendszer? – „Mert nem volt időben karbantartva.”
   • Miért nem volt időben karbantartva? – „Mert nem volt rendszeres karbantartási ütemterv.”
   • Miért nem volt karbantartási ütemterv? – „Mert a felelős munkatárs nem volt kijelölve a feladatra.”
4. Azonosítsuk a gyökér-okot: Az ötödik válaszhoz érve általában eljutunk a probléma gyökeréhez. Ebben a példában az derült ki, hogy a gép leállásának gyökér-oka a karbantartási ütemterv hiánya és a felelősségi körök tisztázatlansága.
5. Intézkedési terv kidolgozása: A gyökér-ok ismeretében dolgozzuk ki a megfelelő intézkedési tervet, hogy a probléma ne ismétlődhessen meg. Például kijelölünk egy felelős munkatársat és kialakítunk egy karbantartási ütemtervet.

Az 5 miért elemzés előnyei

1. Egyszerűség: Nincs szükség bonyolult statisztikai elemzésekre vagy modellekre, így a módszer gyors és mindenki számára könnyen alkalmazható.
2. Mélyebb megértés: A módszer segít a problémák valódi okainak megértésében, nem pedig csak a tünetek kezelésében.
3. Bevonás és elköteleződés: A dolgozók közvetlenül részt vesznek a probléma megoldásában, így jobban elköteleződnek a javító intézkedések mellett.

Az 5 miért elemzés a Toyota Termelési Rendszer egy egyszerű, de rendkívül hatékony problémamegoldási technikája, amely segít feltárni a problémák gyökerét és hosszú távú megoldásokat találni. A módszer alkalmazása javítja a folyamatokat és elősegíti a folyamatos fejlesztés (Kaizen) kultúráját a szervezetben.

Az 5 Miért? módszer talán a leggyakrabban alkalmazott Lean Six Sigma eszköz problémamegoldás és folyamatfejlesztés során, s mint az alábbi példából Ön is láthatja, bárki alkalmazhatja ún. lineáris típusú problémák gyökérokának felderítésében:

Mielőtt Mark L. Fox úr elkötelezte volna magát TRIZ módszer mellett és megírta könyvét Da Vinci and the 40 answers címmel NASA-nál dolgozott tervezőmérnökként és egyik alkalommal azt a feladatot kapta, hogy egy rakéta hajtóművének kivezető fúvókáit tervezze meg.

Természetesen a tervrajz elkészült és továbbításra került gyártásra, viszont Fox úr csak a rakéta kilövésekor szembesült azzal a ténnyel, hogy nem az általa megadott specifikációk szerint lett legyártva, a hajtómű, hanem a kisebb méretben, s ezáltal elvesztette a tolóerő majdnem 20%-át veszélyeztetve a több millió dolláros szerkezet pályára állítását.   

5 Miért analízis Mark L. Fox módra:

5 Miért analízis – Probléma felvetése:
A rakéta elvesztette tolóerejének mintegy 20%-át a tervezettnél szűkebbre gyártott hajtómű fúvókák miatt, ezáltal veszélybe került a pályára állás.

5 Miért analízis – 1. Miért?
Mert a hajtómű a gyártója módosította az alkatrész méreteit a tervhez képest.

5 Miért analízis – 2. Miért?
Mert a gyártó vállalat Utah államban székel és vasúton kellett az alkatrészt a floridai kilövő állomásra szállítani, viszont a szerelvényre nem fért fel a hajtómű.

5 Miért analízis – 3. Miért?
Azért nem fért fel a hajtómű a vasúti kocsikra, mert a sínpárok standard távolsága 4 láb 8 és fél hüvelyk az USA minden államában.

5 Miért analízis – 4. Miért?

Mert a méreteket USA az angol vasúti specifikációkból vette át, ahol korábban ezt a távolságot definiálták.

5 Miért analízis – 5. Miért?

Mert Angliában a vasúti kocsik szélességét a lovas kocsik tengelyszélességére méretezték a nagy vasútépítések során.

5 Miért analízis – 6. Miért?
Mert már az ókorban is ilyen volt a harci kocsik tengelyének a szélessége.

5 Miért analízis – 7. Miért?
Mert pont ilyen széles 2 megtermett harci paripa fara 🙂

Tehát foglaljuk össze Mark L. Fox úr 5 Miért analízisének lényegét:

2 ló segg miatt elvesztette rakétája tolóerejének majdnem 20 százalékát veszélyeztetve egy több millió dolláros projekt sikerességét.

Tanulság:
1. A specifikációk és a bürokrácia örökké élnek.
Lean Six Sigma folyamatfejlesztő tevékenység során időről időre tekintse át és bátran kérdőjelezze meg azokat, hiszen lehet, hogy idejét múltak, feleslegesek, vagy megváltoztathatók!

2. 5 Miért analízis során a probléma gyökérokát csak általában lehet 5 db Miért kérdéssel elérni. Van amikor 5 Miért analízist nevezhetnénk 3 Miért, vagy 7, illetve 9 Miért analízisnek is 🙂
Mindig az Ön döntése, hogy tovább kíván lépni, avagy sem!

Jegyezze meg továbbá, hogy 5 Miért analízis semmit sem ér, amennyiben nem fogalmaz meg akciókat a probléma gyökérokának megszűntetésére, s nem ellenőrzi le ezek végrehajtását.

Miből lehet tudni, hogy helyesen hajtotta végre az 5 Miért analízist?
Onnan, hogy a probléma 5 Miért analízise során azonosított gyökérokra hozott akció végrehajtását követően a hiba nem fordul elő ismét.

S miért szerepel a címben az „újra” kifejezés?
Talán az alábbi videóból visszajön saját, vagy gyermeke „Miért” korszaka 🙂

További információkért folyamatfejlesztésről és vizuális menedzsmentről olvassa a Hibázza tökéletesre vállalata folyamatait című könyvet, jelentkezzen lean képzéseinkre!

Jó folyamatfejlesztést kívánunk!