A hipotézisvizsgálat folyamatát végiggondolva nem nehéz belátni, hogy a nullhipotézisre vonatkozó döntésünk nem lesz feltétlenül helyes, hiszen előfordulhat, hogy bár a H0 igaz, azonban a próbafüggvénynek az adott mintából számított értéke a kritikus tartományba kerül. Ilyenkor a fent leírtak alapján a nullhipotézist annak ellenére elutasítjuk, hogy az a valóságban igaznak bizonyul. Ezt a típusú hibát elsőfajú hibának hívjuk, és mértéke pontosan a szignifikanciaszinttel, azaz α-val lesz egyenlő.
Ennek azonban a fordítottja is előfordulhat, azaz hogy a nullhipotézis nem igaz, de a próbafüggvény értéke mégis az elfogadási tartományba esik. Ez szintén hibás döntés, amit a szakirodalom másodfajú hibának nevez. Bekövetkezésének valószínűségét pedig β-val jelöljük.
Azért, hogy elkerüljük az idő előtti „leállást”, hiszen ekkor tévesen azt feltételezzük, hogy bekövetkezett az a változás, amelyet el akartunk érni. Ellenkező esetben viszont tovább folytatjuk az akcióinkat, de biztosan újra teszteljük az eredményeket (ekkor „csupán” lassabban haladunk vagy több erőforrást használunk fel a szükségesnél, így β esetén valamivel megengedőbbek vagyunk).
Miért végzünk hipotézisvizsgálatokat Lean Six Sigma folyamatfejlesztés során?
Milyen lépésekből áll a végrehajtása?
Vásárolja meg A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyvét a hozzá tartozó Lean Six Sigma e-learning portál hozzáféréssel!
Tekintse meg az alábbi videót és figyelmesen számolja össze hányszor passzolják át a labdát egymásnak a fehér pólót viselő játékosok!
Brian Joiner The Fourth Generation Management: The New Business Consciousness című könyve a minőségmenedzsment és a szervezeti hatékonyság témáit tárgyalja, és bemutatja, hogyan léphetnek a vállalatok a hagyományos menedzsmentről egy új, fejlettebb megközelítés felé. A könyv különösen hasznos azok számára, akik a minőség és a folyamatos fejlesztés szemléletét szeretnék integrálni a vállalatuk mindennapi működésébe.
Altshuller 1946-ban, fiatal mérnökként kezdte pályafutását a Szovjetunióban, ahol találmányi kérelmeket elemzett. Arra törekedett, hogy rendszerbe foglalja az innováció folyamatát, és felismerte, hogy a találmányok nem teljesen véletlenszerűek, hanem logikus szabályszerűségeken alapulnak. Az 1940-es és 1950-es években több ezer szabadalmat elemzett, és ezekből a mintákból hozta létre a TRIZ-t, amely segít feltalálóknak és mérnököknek új problémamegoldási módszereket kidolgozni.
Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.