Brian Joiner The Fourth Generation Management: The New Business Consciousness című könyve a minőségmenedzsment és a szervezeti hatékonyság témáit tárgyalja, és bemutatja, hogyan léphetnek a vállalatok a hagyományos menedzsmentről egy új, fejlettebb megközelítés felé. A könyv különösen hasznos azok számára, akik a minőség és a folyamatos fejlesztés szemléletét szeretnék integrálni a vállalatuk mindennapi működésébe. Joiner azokat az alapelveket fejti ki, amelyek segítségével a szervezetek képesek hatékonyan reagálni a változó piaci kihívásokra.

A könyv kulcsgondolatai

1. A három alappillér: Brian Joiner szerint a negyedik generációs menedzsment három alapvető pillérre épül:
   • Minőség: A hangsúly az ügyféligények folyamatos kielégítésén van, a termékek és szolgáltatások minőségének állandó javítása révén.
   • Rendszerszemlélet: A vállalatoknak meg kell érteniük, hogy a szervezet egy összetett rendszer, ahol a különböző részlegek és folyamatok kölcsönhatásban állnak egymással. A cél nem az egyes részfolyamatok optimalizálása, hanem az egész rendszer teljesítményének javítása.
   • Adatvezérelt döntéshozatal: Az adatok és mérések szerepe kritikus a döntéshozatalban. A negyedik generációs menedzsment arra ösztönzi a vezetőket, hogy az adatokból következtessenek a folyamatok működésére, és ezek alapján javítsák a rendszert.
2. Folyamatos fejlesztés és a Kaizen kultúrája: Joiner hangsúlyozza, hogy a folyamatos fejlődés (Kaizen) nemcsak a gyártási folyamatokra, hanem az egész szervezeti kultúrára is vonatkozik. A negyedik generációs menedzsment egy olyan környezet megteremtését célozza, ahol a dolgozók folyamatosan keresik a fejlesztési lehetőségeket, és a vezetők támogatják őket ebben. Az egész szervezet arra törekszik, hogy minden nap egy kicsit jobbá váljon.
3. Az emberek bevonása és felhatalmazása: A negyedik generációs menedzsment szerint a dolgozók bevonása kulcsfontosságú a sikerhez. Joiner úgy véli, hogy a vezetők feladata biztosítani, hogy a dolgozók rendelkezzenek a szükséges eszközökkel, képzéssel és támogatással, hogy felelősséget vállalhassanak a munkájukért. Az emberek felhatalmazása és aktív bevonása a folyamatokba növeli az elkötelezettségüket és javítja a vállalat teljesítményét.
4. Rendszeres visszacsatolás és mérések: Joiner kiemeli a visszacsatolás fontosságát a folyamatos javítások érdekében. Az adatok és a mérések rendszeres elemzése lehetővé teszi a vezetők számára, hogy azonosítsák a fejlesztési lehetőségeket és gyorsan reagáljanak a problémákra. A mérések célja azonban nem a dolgozók ellenőrzése, hanem a rendszer működésének és a folyamatok teljesítményének megértése.
5. A hibás célok kerülése: Joiner óva int a túlzottan szűk célok kitűzésétől, amelyek gyakran nem vezetnek hosszú távú sikerhez. Ahelyett, hogy a vezetők egyéni teljesítménymutatókra összpontosítanának, fontosabb a teljes rendszer javítása és a szervezeti célok elérése. A rövid távú célok helyett a negyedik generációs menedzsment hosszú távú, fenntartható eredményeket céloz meg.

A könyv jelentősége

Brian Joiner The Fourth Generation Management című könyve egy újfajta vezetési szemléletet kínál a vállalatok számára, amely túllép a hagyományos parancsoló-ellenőrző rendszereken és az anyagi ösztönzőkön. Az új szemlélet középpontjában az emberek bevonása, a rendszerszemléletű gondolkodás és az adatvezérelt döntéshozatal áll. Joiner munkája a minőségmenedzsment és a lean szemlélet híveinek és a modern vezetőknek szól, akik szeretnék javítani a szervezetük hatékonyságát és minőségét, miközben hosszú távú fenntartható eredményeket érnek el.

Joiner szerint a menedzsment négy generációja az alábbiakban különbözik egymástól:

1. Generáció: Parancsoló és ellenőrző menedzsment

Az első generációs menedzsment középpontjában a szigorú irányítás és az ellenőrzés áll. Ebben a rendszerben a vezetők felelőssége, hogy a munkatársakat szoros felügyelet alatt tartsák, és ellenőrizzék, hogy mindenki az előírásoknak megfelelően dolgozik-e. Az első generációs menedzsment gyakran a félelem kultúrájára épül, ahol a hibák büntetést vonnak maguk után. A cél az, hogy a dolgozók betartsák a szabályokat, de ez a megközelítés gátolja az önállóságot, az innovációt és a munkatársak bevonását.

2. Generáció: Anyagi ösztönzők és jutalmak

A második generáció a pénzbeli ösztönzőkre épít. Itt a vezetők anyagi jutalmakkal, bónuszokkal és jutalékokkal motiválják a munkatársakat, hogy teljesítsék a kitűzött célokat. Az elgondolás az, hogy a dolgozók akkor fognak keményebben dolgozni, ha pénzügyi ösztönzők is kapcsolódnak a munkájukhoz. Ez a szemléletmód gyakran eredményez rövid távú célokat és eredményeket, mivel a figyelem az egyéni teljesítményen és a jutalmakon van. Az anyagi ösztönzők azonban hajlamosak elnyomni a belső motivációt és az együttműködést, mivel a dolgozók egyéni céljaikra fókuszálnak ahelyett, hogy a vállalat egészének sikeréért dolgoznának.

3. Generáció: Mérés és teljesítményértékelés

A harmadik generációs menedzsment a mérések és teljesítményértékelés rendszerére épít. Ebben a megközelítésben a szervezet adatokkal és mérési rendszerekkel dolgozik, amelyek alapján nyomon követi az egyéni és szervezeti teljesítményt. Az adatgyűjtés és a teljesítménymutatók elemzése az alapja a döntéshozatalnak és a célok elérésének. A harmadik generáció előnye, hogy átláthatóvá teszi a teljesítményt, és pontosan megmutatja a fejlődési területeket. Ugyanakkor gyakran a túlméréssel jár, és túlzott hangsúlyt helyez az egyéni mutatókra, figyelmen kívül hagyva a szervezeti rendszerek közötti összefüggéseket és a hosszú távú célokat.

4. Generáció: Rendszerszemlélet és folyamatos fejlesztés (Kaizen)

A negyedik generációs menedzsment Joiner szerint a legfejlettebb megközelítés, amely rendszerszemléletű és a folyamatos fejlesztést állítja a középpontba. Ez a generáció arra ösztönzi a vezetőket, hogy ne csak az egyéni teljesítményre figyeljenek, hanem az egész szervezet működésére, és hogy az egységek közötti kapcsolatokat optimalizálják. A negyedik generáció alapja a minőség, a rendszerszemlélet és az adatvezérelt döntéshozatal:

Adatvezérelt döntéshozatal: Az adatok és mérések nemcsak a teljesítmény mérésére szolgálnak, hanem a folyamatok és rendszerek megértésére és javítására is.

Minőség: Az ügyféligények kielégítése és a termékek, folyamatok állandó fejlesztése.

Rendszerszemlélet: Az egész rendszer működésének figyelembevétele, a részlegek közötti kapcsolatok javítása.