The Machine that Changed the World című könyv alapos és átfogó képet nyújt arról, hogyan alakította át a Toyota a globális autógyártást a lean termelési rendszerrel, és azt is, hogy az amerikai és a német autógyártók hogyan próbáltak alkalmazkodni ehhez a modellhez. James P. Womack, Daniel T. Jones és Daniel Roos mélyreható elemzésben mutatják be a japán, amerikai és német autógyártók különböző megközelítéseit, különös tekintettel a lean rendszerek hatására és kihívásaira.
Japánban, a Toyota révén, a termelési rendszer középpontjában a pazarlás kiküszöbölése és a fogyasztói igények gyors és hatékony kielégítése áll. A Toyota Termelési Rendszer (Toyota Production System, TPS) rugalmasan kezeli a változó piacokat, és gyors alkalmazkodást tesz lehetővé. A rendszer alapja a Just-in-Time (JIT) módszer, amely minimalizálja a készletezést és lehetővé teszi az éppen időben történő alkatrészellátást, valamint a Kaizen, amely a folyamatos fejlesztést ösztönzi. A Toyota dolgozói közötti erős együttműködés és az egész vállalatra kiterjedő folyamatos fejlesztési kultúra lehetővé teszi a problémák gyors felismerését és megoldását. A japán gyártók számára a lean rendszer hosszú távon fenntartható megoldás, amely biztosítja az alacsony költségek és a kiváló minőség kombinációját.
Az amerikai autógyártók, például a General Motors és a Ford, történelmileg a tömeggyártásra építettek, amelyet Henry Ford vezetett be a 20. század elején. A tömeggyártás lényege a nagymennyiségű, alacsony költségű termelés, amelyben a gépesítés és a sorozatgyártás volt a központi elem. Ezzel azonban együtt járt a nagy mennyiségű készletezés és az állandó raktárkapacitás iránti igény. A The Machine that Changed the World rámutat arra, hogy az amerikai cégek gyakran nehezen alkalmazkodtak a lean elvekhez, mivel a készletezés, a központosított gyártás és a nagyléptékű, ám rugalmatlan termelési rendszerek mélyen beágyazódtak működésükbe. Az amerikai gyártók a Toyota sikerét látva ugyan megpróbáltak lean technikákat bevezetni, de a változtatás lassan haladt, és gyakran csak felületes átalakításokra került sor. Az amerikai cégek nehézségei rávilágítanak a lean termelés alapelveinek komoly kulturális és szervezeti kihívásaira.
A német autógyártók, mint a BMW, a Mercedes és a Volkswagen, hosszú hagyományokkal rendelkeznek a magas minőségű, precíz mérnöki megoldások terén. A német gyártók számára a minőség mindig központi szerepet játszott, és szigorú gyártási szabványokat követtek, hogy garantálják a legjobb teljesítményt és tartósságot. A The Machine that Changed the World szerint a német autógyártók felismerve a Toyota sikerét, részben integrálták a lean termelési rendszert, de továbbra is kiemelt figyelmet fordítottak a magas minőség és a luxus jellemzőire. Míg a német autógyártók a lean rendszer bizonyos elemeit, például a folyamatos fejlesztés és a Just-in-Time elvét alkalmazták, nem mondtak le az egyedi megközelítésükről, amely nagyobb hangsúlyt helyez a prémium minőségre és a kifinomult technológiákra.
A The Machine that Changed the World rávilágít arra, hogy a Toyota lean termelési rendszere alapvetően megváltoztatta az autógyártás globális gyakorlatát. Japánban a lean rendszer a mindennapi működés részévé vált, az amerikai gyártók viszont nehezen váltak meg a tömeggyártás örökségétől, míg a német cégek a saját minőségi normáikkal kombinálták a lean elveket. A könyv bemutatja, hogy a különböző gyártók hogyan próbáltak alkalmazkodni a lean rendszerhez, és milyen akadályokba ütköztek. A lean rendszer sikeres alkalmazása nem csupán technológiai, hanem kulturális átalakítást is igényel, és alapjaiban formálja át a vállalat működését.
A gép, amely megváltoztatta a világot című könyv megvásárolható az amazon.com-on.
Akkor a Hibázza tökéletesre vállalata folyamatait könyv Önnek való!
Tekintse meg az alábbi videót és figyelmesen számolja össze hányszor passzolják át a labdát egymásnak a fehér pólót viselő játékosok!
Brian Joiner The Fourth Generation Management: The New Business Consciousness című könyve a minőségmenedzsment és a szervezeti hatékonyság témáit tárgyalja, és bemutatja, hogyan léphetnek a vállalatok a hagyományos menedzsmentről egy új, fejlettebb megközelítés felé. A könyv különösen hasznos azok számára, akik a minőség és a folyamatos fejlesztés szemléletét szeretnék integrálni a vállalatuk mindennapi működésébe.
Altshuller 1946-ban, fiatal mérnökként kezdte pályafutását a Szovjetunióban, ahol találmányi kérelmeket elemzett. Arra törekedett, hogy rendszerbe foglalja az innováció folyamatát, és felismerte, hogy a találmányok nem teljesen véletlenszerűek, hanem logikus szabályszerűségeken alapulnak. Az 1940-es és 1950-es években több ezer szabadalmat elemzett, és ezekből a mintákból hozta létre a TRIZ-t, amely segít feltalálóknak és mérnököknek új problémamegoldási módszereket kidolgozni.
Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.