Blog

A Toyota történet – 1. rész

Toyota a világ egyik legnagyobb autógyártója; 2006-ban több mint 8,8 millió járművet értékesített az öt kontinensen. A Fortune Global 500 legjobb tíz vállalkozása között számon tartott Toyota a világ vezető vállalatai közé tartozik, s büszke arra, hogy a legnépszerűbb autógyártó, ami a vállalat szerint a cég elkötelezett vevőközpontúságának eredménye. Toyota vállalatot olyan értékrendek és alapelvek formálták, amelyeknek gyökereit Japánban, a cég alakuló éveiben kell keresnünk.

Az első japán kocsi 1902-ben épült meg, melyből csak néhány darabot sikerült értékesíteni, s az első sorozatgyártásban készült típust a Nissan, majd Mitsubishi dobta piacra 1915-ben, illetve 1917-ben. Így az iparág már jelentős fejlődésen esett át, amikor a Toyoda család megalapította autógyárát.

A család a textiliparban tett szert gyártási tapasztalatokra és hamar felismerte, hogy a szövőgépekről a XX. század vezető iparágára, az autógyártásra kell váltani.

Toyoda Szakicsi 1890-ben alkotta meg első szövőgépét, majd a húszas években megalkotta a világ első automatikus utántöltésű, állandó sebességű szövőgépét, amely a G típus lett. A G típus már magán hordozott olyan ismérveket, amelyek később Toyota által megalkotott TPS rendszer alapja lett (Jidoka – beépített minőség, poka yoke – hibamentes gyártás)

Találmányát a világ legnagyobb szövőcége, a brit ”’Platt Brothers & Co.”’ vásárolta meg egymillió jenért, ami a maga idejében még ipari szinten is igen jelentős összegnek számított. Toyoda Szakicsi ezt az összeget egy autógyár alapításába fektette, azonban nem merte a calád nevét adni a vállalathoz, s ezért keresztelte el Toyota-ra.

Kiicsiró Toyoda Európába utazottt, hogy tanulmányozza az ottani autógyártást, mely a gazdasági világválság végéig tartott. Hazatérte után Kiicsiró megalapította a Toyoda szövőgépgyártól jogilag független ”’Hinode Motors”’ vállalatot, és motorfejlesztésbe kezdett.

Toyoda Kiicsiró 1937-ben Toyotára keresztelte át. Addig kéthengeres motorokkal kísérletezett, és el is készült egy még Hinode márkájú, A1 nevű prototípus, mely a háborúban álló Japán számára vált hasznos kéthengeres teherautóvá.

A Toyota a 40-es évek első felében futószalagon, precíziós szerszámokkal és a japán piachoz mérten nagy tételben gyártott. Ennek alapja az európai és az amerikai gyakorlat, a Ford által alkalmazott méretgazdaságosságon alapuló tömegtermelés volt, aminek egyik fő pontja a folyamatos termelés, melyet futószalagokkal valósítottak meg.

A futószalagok azonban merev rendszerek voltak, egy másik típus gyártására történő átállás igen időigényes volt. Ezért azt preferálták, ha minél kevesebb féle terméket kellett előállítani. Emellett szólt a tömegtermelés gazdaságosságának alapelve is, vagyis, hogy egy vállalat akkor tud nagyobb nyereséget elérni, ha minél kevesebb féle terméket gyárt minél nagyobb kibocsátási szinten.  Ford első modelljei éppen ezért voltak olyan egyszerűek, hiszen így kevesebb alkatrészt, szerszámot és berendezést igényeltek.

Bár a legtöbb Japán nagyváros hihetetlen károkat szenvedett a II. világháborúban a Toyota-üzem megúszta a komoly bombázásokat, sőt, szinte folyamatosan termelt.

Folyt. köv.

További információkért folyamatfejlesztésről és vizuális menedzsmentről olvassa Lean Six Sigma hírlevelünket,  esettanulmányainkat, vagy jelentkezzen képzéseinkre!

A Toyota módszer 14 alapelvéről itt olvashat.

Megosztás:
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Keresés
Legutóbbi bejegyzések

HIBÁZZA TÖKÉLETESRE vállalata folyamatait!

Megjelent Fehér Norbert új könyve, ami a kezdő folyamatfejlesztők számára íródott.
A hibák és a 7 fő veszteségforrás okozta költségek akár az árbevétel 25-30%-át is elérhetik a magyar vállalatoknál. A piaci megmaradás és versenyképesség megőrzésének a kulcsa ezek szisztematikus felderítése és csökkentése.

Tovább olvasom »
Népszerű címkék
Legyen Ön is Leand Six Sigma folyamatfejlesztő!

Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.