Az év elején lehetőségem adódott csatlakozni „A kiemelkedően eredményes pedagógusok 7 szokása” című tréninghez, amelyet a Franklin Covey intézet szervezett nálunk a Budapesti Gazdasági Egyetem Zalaegerszeg karán.
A programot természetesen már korábbról ismertem, hiszen Stephen R. Covey híres könyve kötelező irodalom mindazok számára, akik fejleszteni kívánják saját képességeiket nemcsak a magánélet, hanem a szakma terén is. A 7 szokás sorban a következő:
A 7 szokással és a programmal először 15 évvel ezelőtt találkoztam egy multinacionális vállalatnál, ahol egy nagyobb menedzsmentváltással egyidejűleg a szervezeti felépítés is komolyan átalakításra került, ugyanis a korábbi hierarchikus modell helyett a vevőorientáltabb mátrix szervezet került kialakításra. Ezzel párhuzamosan pedig olyan új Balanced Scorecard (BSC) alapuló teljesítményértékelő rendszer került bevezetésre, mely nagyot lendített azon, hogy a vállalat sokkal gyorsabban és rugalmasabban tudjon megfelelni a változó vevői igényeknek.
A mostani 3 napos képzés bár a személyes célokra és fejlődésre koncentrált elsősorban, mégis felidézte bennem az akkori szervezeti változásokat, valamint az azzal járó kihívásokat.
Izgalmas tapasztalat volt látni, hogy maga az alapítvány milyen kiváló minőségű tananyagot, interaktív gyakorlatokat és nem utolsó sorban videókat rakott össze.
A 4. szokással (Gondolkodj nyer-nyerben!) kapcslatosan pedig egy szenzációs videót mutatott be az előadó egy apáról, aki felelősségvállalásra kívánja tanítani fiát azzal, hogy megbízza a ház körüli pázsit gondozásával.Rendkívül vicces és tanulságos, ahogyan a zöld és tiszta fogalmakat tisztázza összehasonlítva a szomszéd udvarát a sajátjával, miközben fiával sétál (azaz kimegy a Genbára). Nem mesél általánosságban, ami félreérthető lehet, hanem egyértelműen bemutatja a jó (szomszéd udvara), illetve rossz (saját udvar) példát.Nem utasít, hanem a fiúra (azaz a dolgozóra) bízza annak a módszernek a megválasztását, amellyel a célt el lehet érni, s ez rendkívül hasznos, ha fenntartható eredményeket kíván bárki is elérni a folyamatfejlesztés során, hiszen, mint mondja az apa „senki nem tehető felelőssé a munkájáért, amennyiben nem hagyjuk, hogy maga válassza meg a módszert annak elvégzésére”.A „lead by example”, azaz a példamutatóan eljárni alapelv szintén megjelenik, hiszen első alkalommal együtt végzik el a munka egy részét azért is, hogy egyrészt biztosítsa fiát támogatásáról, amennyiben szükségét érzi, másrészt ellenőrizze, hogy megértette a srác az elvárást.A heti közös audit a fenntarthatóság megteremtését szolgálja és bizony tanulságos változásmenedzsmenttel kapcsolatos észrevételeket is levonhatunk, mint kívülálló nézők.
Csak 5 perc, de megéri!
Az Ön számára mik a legfontosabb 5S-sel, vizualizációval, illetve standard munkavégzéssel kapcsolatos alapelvek?
Hogyan kommunikálná kollégái, vagy akár családtagjai felé, ha csak 5 perc állna rendelkezésére?
Iratkozzon fel LEAN SIX SIGMA BLOG értesítőnkre!
További információkért folyamatfejlesztési eszközökről olvassa Lean Six Sigma esettanulmányainkat , illetve hírlevelünket, tekintse meg folyamatfejlesztésben használatos sablonjainkat, vagy jelentkezzen Lean Six Sigma képzéseinkre!
Akkor a Hibázza tökéletesre vállalata folyamatait könyv Önnek való!
Tekintse meg az alábbi videót és figyelmesen számolja össze hányszor passzolják át a labdát egymásnak a fehér pólót viselő játékosok!
Brian Joiner The Fourth Generation Management: The New Business Consciousness című könyve a minőségmenedzsment és a szervezeti hatékonyság témáit tárgyalja, és bemutatja, hogyan léphetnek a vállalatok a hagyományos menedzsmentről egy új, fejlettebb megközelítés felé. A könyv különösen hasznos azok számára, akik a minőség és a folyamatos fejlesztés szemléletét szeretnék integrálni a vállalatuk mindennapi működésébe.
Altshuller 1946-ban, fiatal mérnökként kezdte pályafutását a Szovjetunióban, ahol találmányi kérelmeket elemzett. Arra törekedett, hogy rendszerbe foglalja az innováció folyamatát, és felismerte, hogy a találmányok nem teljesen véletlenszerűek, hanem logikus szabályszerűségeken alapulnak. Az 1940-es és 1950-es években több ezer szabadalmat elemzett, és ezekből a mintákból hozta létre a TRIZ-t, amely segít feltalálóknak és mérnököknek új problémamegoldási módszereket kidolgozni.
Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.