Blog

Tekintse meg az alábbi videót és figyelmesen számolja össze hányszor passzolják át a labdát egymásnak a fehér pólót viselő játékosok!

Brian Joiner The Fourth Generation Management: The New Business Consciousness című könyve a minőségmenedzsment és a szervezeti hatékonyság témáit tárgyalja, és bemutatja, hogyan léphetnek a vállalatok a hagyományos menedzsmentről egy új, fejlettebb megközelítés felé. A könyv különösen hasznos azok számára, akik a minőség és a folyamatos fejlesztés szemléletét szeretnék integrálni a vállalatuk mindennapi működésébe.

Altshuller 1946-ban, fiatal mérnökként kezdte pályafutását a Szovjetunióban, ahol találmányi kérelmeket elemzett. Arra törekedett, hogy rendszerbe foglalja az innováció folyamatát, és felismerte, hogy a találmányok nem teljesen véletlenszerűek, hanem logikus szabályszerűségeken alapulnak. Az 1940-es és 1950-es években több ezer szabadalmat elemzett, és ezekből a mintákból hozta létre a TRIZ-t, amely segít feltalálóknak és mérnököknek új problémamegoldási módszereket kidolgozni.

Az ünnepek közeledtével lazítsunk, bulizzunk mi is egy kicsit! Gondolta, hogy lean six sigma dalok is elérhetők már Youtube-on?

Kemény Sándor tanár úr és szerzőtársai egy csodálatos könyvvel rukkoltak elő, ami azért is kedves számomra, mert a six sigma, vagy magyarul hat szigma módszer statisztikai eszközeit gyűjtötték össze, ami az én szívemhez is közel áll.

A „kaizen” fogalmát Masaaki Imai, a japán menedzsment gondolkodás egyik prominens képviselője tette széles körben ismertté, aki június 23-án hunyt el 92 éves korában. Imai szerint a „kaizen” szó jelentése „folyamatos fejlesztés” vagy „folyamatos javítás”, és arra utal, hogy minden egyes munkafolyamatban, legyen az gyártási, üzleti vagy akár személyes tevékenység, mindig van lehetőség a javulásra.

Taiichi Ohno (1912-1990) a Toyota termelési rendszer (TPS) egyik megalkotójaként vált ismertté, ami alapjaiban forradalmasította a modern gyártási módszereket és a „lean” filozófiát. Ebben a videóban Ő nyilatkozik

he Machine that Changed the World című könyv alapos és átfogó képet nyújt arról, hogyan alakította át a Toyota a globális autógyártást a lean termelési rendszerrel, és azt is, hogy az amerikai és a német autógyártók hogyan próbáltak alkalmazkodni ehhez a modellhez

Ebben a videóban szereplő poka yoke elven alapuló játék sok kisbaba kedvence, de vajon hogyan reagál egy mérnők aki szembesül azzal ahogy a felhasználó a terméket először a kezébe veszi. Így tervezte a poka yoke megoldást? Esetleg félrement valami? Ki hibázott? Miért nem működik a poka yoke?

A Brick Experiment Channel videója gyönyörűen mutatja miként lehet alkalmazkodni a változáshoz, ha kis lépésekben gondolkozunk és fejlesztünk valamely folyamatot.

Valószínűleg lehetetlennek gondolnánk a cél teljesítését, ha elsőre azt a feladatot szabná a vevő/főnök, hogy 75 cm-es távolságot kell áthidalni, azonban lépésről lépésre haladva egyre kreatívabb, jobb problémamegoldókká válunk pedig csak gondolkodunk és lego elemeket használunk fel a megoldáshoz.

Ez alapján elsőre talán a nulla hiba minőségi szint is lehetetlennek tűnik, de sok-sok apró lépés végrehajtását követően még Ön is meglepődik az eredményen.