Blog

Gyors átállás: 42 másodperces motorcsere

Ebben a nem túl jó minőségű videóban 5 brit katona 42 másodperc alatt cserél motort egy öreg Ford Escortban.

Természetesen az eredményt jó néhány hetes gyakorlással érték el és rendkívül hatékonyan alkalmazták a gyors átállás módszer lépéseit.

Emlékszik e lépésekre?

Ha nem, akkor frissítsük csak fel egy kicsit:

És még 2 definíció:

Gyors átállás lean definíció szerint az a teljes folyamat, melynek során adott berendezést, vagy komplett gyártósort egyik termékről a másikra állítjuk át. Átállási idő pedig az előző termék utolsó jó darabja és az új termék első jó darabja között eltelt idő.

A SMED (Single-Minute Exchange of Dies) a gyors átállás módszere, amelyet a gyártásban a gépek vagy gyártósorok beállításának és átállási idejének drasztikus csökkentésére fejlesztettek ki. A cél, hogy az átállás időtartama egy számjegyű percre, azaz tíz percnél rövidebb időre csökkenjen. A SMED módszer a lean gyártásban fontos szerepet játszik, mivel lehetővé teszi a gyorsabb reakciót a változó piaci igényekre és a kisebb tételek gyártását költséghatékony módon.

A SMED módszer eredete

A SMED módszert Shigeo Shingo japán mérnök dolgozta ki a Toyotánál az 1950-es és 1960-as években. Shingo felismerte, hogy az átállási idők csökkentésével a gyártósorok rugalmasabban és gyorsabban alkalmazkodhatnak az új megrendelésekhez. Ez alapvető jelentőségű volt a Toyota termelési rendszer (TPS) számára, amely az alacsony készletezésre és a „just-in-time” gyártásra épült.

A Shingo Institute célja a Shigeo Shingo által folytatott működési kiválóság (operational excellence) program promótálása a világon.

A SMED lépései

A SMED módszer négy fő lépésben valósul meg:

  1. Belső és külső műveletek elkülönítése:
    • Az első lépés az átállási műveletek átvizsgálása, hogy azonosítsuk, melyek azok, amelyeket csak a gép leállítása után (belső műveletek) és melyeket a gép működése közben (külső műveletek) lehet elvégezni. A cél, hogy a lehető legtöbb művelet külső művelet legyen.
  2. A külső műveletek előkészítése:
    • Az összes külső műveletet a gép leállítása előtt végrehajtjuk. Például a szükséges eszközöket és alkatrészeket előkészítjük és a helyszínre szállítjuk, hogy készen álljanak az átállás kezdeténél.
  3. Belső műveletek külsővé alakítása:
    • Vizsgáljuk meg, hogy a jelenlegi belső műveletek közül melyeket lehet külsővé alakítani. Ez azt jelenti, hogy a gép működése közben is elvégezhetővé tesszük ezeket a műveleteket, így csökkentve az állásidőt. Például előre beállíthatjuk az alkatrészeket, vagy használhatunk gyorsrögzítő eszközöket.
  4. Az átállási folyamat egyszerűsítése és racionalizálása:
    • Az átállás minden lépését felülvizsgáljuk, hogy egyszerűsítsük és lerövidítsük. Ebben a fázisban a cél az átállási lépések optimalizálása, például gyorsrögzítők, standardizált beállítások vagy speciális szerszámok alkalmazásával.

A SMED módszer tipikus eredményei

A SMED alkalmazása jelentős előnyökkel jár a gyártásban:

  1. Csökkentett átállási idő: Az átállási idő drasztikus csökkenése, sok esetben akár 90%-kal is lecsökkenthető. Ez azt jelenti, hogy a gépek kevesebb ideig állnak, így a termelékenység növekszik.
  2. Kisebb gyártási tételek: A gyorsabb átállás lehetővé teszi a kisebb tételek gyártását, ami csökkenti a készletezési költségeket és rugalmasabb termelést biztosít.
  3. Növekvő rugalmasság: Az átállási idő csökkentése lehetővé teszi a gyártás gyorsabb átállását különböző termékek között, így a vállalat gyorsabban reagálhat a piaci kereslet változásaira.
  4. Csökkenő költségek: A kisebb állásidő és a kisebb gyártási tételek miatt a gyártási költségek csökkennek, így a vállalat költséghatékonyabb működést érhet el.
  5. Minőség javulása: A standardizált és átlátható folyamatok segítenek csökkenteni az átállás során keletkező hibákat és minőségi problémákat.

Összefoglalva

A SMED egy hatékony módszer, amely lehetővé teszi a gyártási folyamatok gyors átállítását, így növelve a termelékenységet és rugalmasságot. Az alapvető lépések – a műveletek elkülönítése, előkészítése, külsővé alakítása és egyszerűsítése – segítenek minimalizálni az átállási időt és növelni a gyártási hatékonyságot, ami a lean gyártás alapelveinek megfelelően csökkenti a veszteséget és a pazarlást.

További információkért folyamatfejlesztésről és gyors átállás módszerrel kapcsolatosan olvassa Lean Six Sigma könyveinket, esettanulmányainkat, vagy jelentkezzen Lean Six Sigma képzéseinkre!

Jó folyamatfejlesztést kívánunk!

Minőségügyi folyamatfejlesztő?

Akkor a Hibázza tökéletesre vállalata folyamatait könyv Önnek való!

Megosztás:
Keresés
Legutóbbi bejegyzések

Lean six sigma könyv – Brian Joiner: The Fourth Generation Management

Brian Joiner The Fourth Generation Management: The New Business Consciousness című könyve a minőségmenedzsment és a szervezeti hatékonyság témáit tárgyalja, és bemutatja, hogyan léphetnek a vállalatok a hagyományos menedzsmentről egy új, fejlettebb megközelítés felé. A könyv különösen hasznos azok számára, akik a minőség és a folyamatos fejlesztés szemléletét szeretnék integrálni a vállalatuk mindennapi működésébe.

Tovább olvasom »

Genrich Altshuller TRIZ módszert oktat

Altshuller 1946-ban, fiatal mérnökként kezdte pályafutását a Szovjetunióban, ahol találmányi kérelmeket elemzett. Arra törekedett, hogy rendszerbe foglalja az innováció folyamatát, és felismerte, hogy a találmányok nem teljesen véletlenszerűek, hanem logikus szabályszerűségeken alapulnak. Az 1940-es és 1950-es években több ezer szabadalmat elemzett, és ezekből a mintákból hozta létre a TRIZ-t, amely segít feltalálóknak és mérnököknek új problémamegoldási módszereket kidolgozni.

Tovább olvasom »
Népszerű címkék
Legyen Ön is Leand Six Sigma folyamatfejlesztő!

Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.