Taiichi Ohno (1912-1990) a Toyota termelési rendszer (TPS) egyik megalkotójaként vált ismertté, ami alapjaiban forradalmasította a modern gyártási módszereket és a „lean” filozófiát. Ohno a Toyota gyárban dolgozott mérnökként, majd később igazgatóként, ahol arra törekedett, hogy növelje a termelékenységet, miközben minimalizálja a hulladékot. Ohno és csapata, köztük Shigeo Shingo, kialakították a TPS-t, amely az úgynevezett „húzó rendszer” (pull system), a „just-in-time” gyártás és a „kaizen” vagy folyamatos fejlesztés elvein alapul. Ezek a módszerek nemcsak hatékonyabbá tették a Toyota működését, hanem világszerte példaként szolgáltak más iparágak számára.
Ohno 1988-ban írta a „Toyota Production System: Beyond Large-Scale Production” című könyvét, amely részletezi a TPS alapelveit és gyakorlati alkalmazását. A könyvet sokan az iparági bibliának tekintik, és elérhető az amazon.com-on is.
Ebben a videóban a Toyota termelési rendszerről beszél:
A Toyota termelési rendszer ma is meghatározó szerepet játszik a globális gyártásban, és fontos részét képezi a lean szemléletnek, amely a felesleges folyamatok kiküszöbölésével a minőség javítását és a költségek csökkentését célozza meg.
Ohno nevéhez köthető t az 5 Miért? analízis, vagy például az Ohno kör gyakorlat.
Az „Ohno kör” gyakorlata Taiichi Ohno egyik ikonikus tanítása, amelyet a Toyota termelési rendszer fejlesztése során alkalmazott. A gyakorlat célja, hogy a dolgozók megtanulják azonosítani a felesleges lépéseket és a termelési folyamatokban rejlő pazarlásokat. Ehhez Ohno egy rendhagyó módszert alkalmazott: a munkavállalót egy adott ponton egy körbe állította, és arra utasította, hogy figyelje meg a gyártási folyamatot, anélkül, hogy bármilyen módon közbeavatkozna.
Az Ohno kör lényege a „személyes tapasztalatokból történő tanulás.” Ohno szerint a folyamatos megfigyelés fejleszti a dolgozó képességét a problémák felismerésére és megértésére, és ezáltal hozzájárul a hatékonyabb és lean szemléletű munkavégzéshez. A gyakorlat segít kialakítani azt a gondolkodásmódot, amely a lean gyártás és a Toyota termelési rendszer központi eleme.
Szeretne tanulni a folyamatfejlesztésről? Tekintse meg lean six sigma képzéseim listáját, vagy olvassa folyamatfejlesztésről szóló könyveimet!
Tekintse meg az alábbi videót és figyelmesen számolja össze hányszor passzolják át a labdát egymásnak a fehér pólót viselő játékosok!
Brian Joiner The Fourth Generation Management: The New Business Consciousness című könyve a minőségmenedzsment és a szervezeti hatékonyság témáit tárgyalja, és bemutatja, hogyan léphetnek a vállalatok a hagyományos menedzsmentről egy új, fejlettebb megközelítés felé. A könyv különösen hasznos azok számára, akik a minőség és a folyamatos fejlesztés szemléletét szeretnék integrálni a vállalatuk mindennapi működésébe.
Altshuller 1946-ban, fiatal mérnökként kezdte pályafutását a Szovjetunióban, ahol találmányi kérelmeket elemzett. Arra törekedett, hogy rendszerbe foglalja az innováció folyamatát, és felismerte, hogy a találmányok nem teljesen véletlenszerűek, hanem logikus szabályszerűségeken alapulnak. Az 1940-es és 1950-es években több ezer szabadalmat elemzett, és ezekből a mintákból hozta létre a TRIZ-t, amely segít feltalálóknak és mérnököknek új problémamegoldási módszereket kidolgozni.
Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.