Genrich Saulovich Altshuller (1926-1998) orosz mérnök, feltaláló és tudós, a TRIZ (Teoriya Resheniya Izobretatelskikh Zadatch) módszertan kidolgozója, amelyet „Találmányi Feladatok Megoldásának Elmélete” néven ismerünk. Altshuller az ipari problémák innovatív megoldására összpontosított, és megfigyelte, hogy a találmányok és technikai megoldások mögött bizonyos alapelvek és mintázatok húzódnak meg. A TRIZ módszertant ennek az elemzésnek az eredményeként hozta létre.

Altshuller és a TRIZ kidolgozása

Altshuller 1946-ban, fiatal mérnökként kezdte pályafutását a Szovjetunióban, ahol találmányi kérelmeket elemzett. Arra törekedett, hogy rendszerbe foglalja az innováció folyamatát, és felismerte, hogy a találmányok nem teljesen véletlenszerűek, hanem logikus szabályszerűségeken alapulnak. Az 1940-es és 1950-es években több ezer szabadalmat elemzett, és ezekből a mintákból hozta létre a TRIZ-t, amely segít feltalálóknak és mérnököknek új problémamegoldási módszereket kidolgozni.

A TRIZ alapelvei

Altshuller megállapította, hogy az innovatív megoldások gyakran ellentmondások feloldásával járnak, ahol két ellentétes cél vagy paraméter összehangolására van szükség. A TRIZ módszertan ezt a következő módokon segíti:

1. Találmányi alapelvek: Altshuller 40 találmányi alapelvet azonosított, amelyek a technikai problémák megoldásának általános mintázatait képviselik. Ezek az alapelvek iránymutatást nyújtanak a kreatív gondolkodáshoz.
2. Az ellentmondások mátrixa: A TRIZ egyik kulcseleme, ahol a technikai paraméterek közötti ellentmondások feloldására szolgáló javaslatok találhatók.
3. Ideális végső eredmény (IFR): Altshuller bevezette az IFR koncepcióját, amely azt a célt jelöli meg, hogy egy probléma legjobb megoldása az, amikor a megoldás egyszerű és minimális eszközöket igényel.

Altshuller öröksége

Genrich Altshuller TRIZ módszertana világszerte ismertté vált, és máig alkalmazzák az iparban és az innováció különböző területein, beleértve a mérnöki megoldásokat, a termékfejlesztést, és a kreatív problémamegoldást. Altshuller célja az volt, hogy az emberiség számára egy rendszeres és logikus eszközt biztosítson a kreativitás és az innováció fejlesztésére. Az általa létrehozott módszertan segít abban, hogy a találmányi folyamat ne legyen pusztán intuitív vagy véletlenszerű, hanem rendszerszerű és tervezhető legyen.

Mi az az ellentmondás?

A TRIZ ellentmondásmátrix (contradiction matrix) egy olyan eszköz, amelyet Genrich Altshuller dolgozott ki a TRIZ módszertan keretében. Célja, hogy segítsen a mérnököknek és a problémamegoldóknak azonosítani az ellentmondások (vagy konfliktusok) hatékony feloldási módjait a technikai problémákban.

Mi az az ellentmondás?

Az ellentmondás (konfliktus) egy olyan helyzet, amikor egy rendszer vagy folyamat egyik paraméterének javítása egy másik paraméter romlásával jár. Például, ha egy terméket erősebbé akarunk tenni, gyakran nehezebb lesz, ami esetleg rontja a hordozhatóságot. Az ilyen technikai ellentmondások feloldása általában kreatív megoldásokat igényel, és a TRIZ ellentmondásmátrix ebben segít.

Hogyan működik az ellentmondásmátrix?

Az ellentmondásmátrix két fő komponensből áll:

1. Paraméterek listája: A mátrix tartalmazza a technikai paraméterek listáját, amelyek javulhatnak vagy romolhatnak egy változtatás során. Például ilyen paraméterek a „tömeg”, „sebesség”, „rugalmasság”, „energiafogyasztás”, stb.
2. Találmányi alapelvek: Altshuller 40 találmányi alapelvet határozott meg, amelyek mint megoldási iránymutatások szolgálnak a technikai problémákban.

A mátrix használata

1. Javítani kívánt paraméter és a nem kívánt hatás azonosítása: Először is azonosítjuk, hogy melyik paraméteren szeretnénk javítani, és melyik az, amelyik a változtatás miatt romlana.
2. A mátrix alkalmazása: Az ellentmondásmátrix segítségével megkeressük azt a mezőt, ahol a javítani kívánt és a romló paraméter találkozik. A mezőben található számok az Altshuller által meghatározott 40 találmányi alapelvre utalnak, amelyek a konfliktus megoldásában segíthetnek.
3. Alapelvek alkalmazása: Az adott találmányi alapelvek alapján ötleteket dolgozunk ki, amelyekkel az ellentmondást feloldhatjuk anélkül, hogy a rendszer teljesítménye romlana.

Példa az ellentmondásmátrix használatára

Tegyük fel, hogy egy gépet szeretnénk könnyebbé tenni (csökkenteni a tömegét), de ezzel egyidejűleg nem akarjuk csökkenteni a gép tartósságát. Az ellentmondásmátrix megmutatja, hogy ilyen esetben például az „Üreges szerkezet” vagy a „Könnyű anyagok” alapelvet alkalmazhatjuk, hogy a súly csökkenése mellett is fenntartsuk a tartósságot.

Az ellentmondásmátrix előnyei

Az ellentmondásmátrix segít a problémamegoldóknak abban, hogy a technikai ellentmondásokat szisztematikusan oldják fel. Ezzel elkerülhető, hogy egy paraméter javítása egy másik paraméter rovására menjen, és kreatív, innovatív megoldások jöjjenek létre a rendszer hatékonyságának növelése érdekében.

Az ellentmondásmátrix tehát egy hasznos eszköz, amely támogatja a TRIZ módszertan szerinti strukturált problémamegoldást és segíti az innovációs folyamatot.

Tanuljunk együtt a folyamatfejlesztésről!