Gyors átállás lean definíció szerint az a teljes folyamat, melynek során adott berendezést, vagy komplett gyártósort egyik termékről a másikra állítjuk át. Átállási idő pedig az előző termék utolsó jó darabja és az új termék első jó darabja között eltelt idő.
Mivel az átállási idő alatt nem keletkezik olyan termék, vagy szolgáltatás, amelyért a vevő hajlandó fizetni, ezért nem képvisel hozzáadott értéket, így célunk az időráfordítás minimalizálása.
Minimális átállási időt 2 módon lehet elérni:
1) A tradicionális megközelítés az átállások számának csökkentésével operál. Így nagyobb gyártási kötegeket alkalmazva ritkábban kell átállni, s az egy darab termékre jutó számviteli idő minimálisra csökken, amit az alábbi táblázatban foglaltunk össze 100, 1 000 vs. 10 000 darabos LOT-ok esetén:
Excelben jól is nézne ki táblánk, ha korlátlan kereslettel bírna termékünk, azonban amennyiben a valós vevői megrendelés helyett készletre gyártunk, akkor túlkészlet veszteségre cseréljük el a várakozási veszteséget. A túlkészlet viszont a legfőbb veszteségforrásnak tekintünk Lean módszer szerint, hiszen abban minden más veszteségforrás jelen van.
Ráadásul nemcsak a késztermék készlet, hanem a gyártásközi is rendkívüli módon megnő a nagyobb kötegek miatt, s ezzel párhuzamosan a gyártás átfutási ideje meghosszabbodik. A gyártásközi készlet növekedése egészen pontosan egyenlő lesz a köteg méret változás és a munkahelyek számának szorzatával.
A fent leírtak miatt az átállások gyakoriságának csökkentése fals eredményre vezet és ezért TILOS alkalmazni különösen ott, ahol a kereslet korlátos és a mix közepes, vagy nagy!
2) Lean megközelítés viszont az átállások idejének csökkentésével igyekszik rugalmasabbá tenni a gyártást, hogy az állandóan változó vevői igényeket minél gyorsabban lehessen kielégíteni. Eszközei az átállási idők dokumentálása, lépésekre bontása, majd részenként történő fejlesztése a költség – haszon elv figyelembevételével.
Gyors átállás kaizen megvalósítása 5S-sel kezdődik és végződik, s a főbb lépéseket az alábbi grafikán foglaltuk össze:
A folyamat dokumentálására számos eszköz alkalmas, akár párhuzamosan használva, azonban kétségtelenül a videokamera a legalkalmasabb olyan tapasztalt személy kezében, aki ismeri a folyamatot.
Bár a fenti videóban bemutatott time lapse üzemmód látványos az előtte – utána állapot bemutatására, mégis a normál felvételi módot javasoljuk…
Kíváncsi a gyors átállás 8 alapszabályára? Vagy a videokamera használat 5 trükkjére gyors átállás kaizen során?
Kérjen időpontot személyes konzultációra az info@cashflownavigator.hu email címen, vagy telefonon és megtudhatja!
Jó folyamatfejlesztést kívánunk!
Tekintse meg az alábbi videót és figyelmesen számolja össze hányszor passzolják át a labdát egymásnak a fehér pólót viselő játékosok!
Brian Joiner The Fourth Generation Management: The New Business Consciousness című könyve a minőségmenedzsment és a szervezeti hatékonyság témáit tárgyalja, és bemutatja, hogyan léphetnek a vállalatok a hagyományos menedzsmentről egy új, fejlettebb megközelítés felé. A könyv különösen hasznos azok számára, akik a minőség és a folyamatos fejlesztés szemléletét szeretnék integrálni a vállalatuk mindennapi működésébe.
Altshuller 1946-ban, fiatal mérnökként kezdte pályafutását a Szovjetunióban, ahol találmányi kérelmeket elemzett. Arra törekedett, hogy rendszerbe foglalja az innováció folyamatát, és felismerte, hogy a találmányok nem teljesen véletlenszerűek, hanem logikus szabályszerűségeken alapulnak. Az 1940-es és 1950-es években több ezer szabadalmat elemzett, és ezekből a mintákból hozta létre a TRIZ-t, amely segít feltalálóknak és mérnököknek új problémamegoldási módszereket kidolgozni.
Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.