A 178/2002 EU rendelet 2005.01.01-től kötelezővé teszi a termékek és összetevők nyomonkövetését.
A rendelet definíciója szerint a nyomonkövetés, nyomonkövethetőség az a képesség, amely szerint valamely dolog: útját, helyét, a folyamat lépéseit, a folyamat szereplőit azonosítók használatával, illetve az azonosítók közötti kapcsolatok ismeretével vissza tudjuk vezetni.
Tömören: össze kell tudni kapcsolni az anyagok és termékek áramlását a velük kapcsolatos szakmai információk áramlásával, és azoknak szükség szerint együtt kell mozogniuk.
Az értékláncban meg kell őrizni az információt a felhasznált anyagokról, termékekről, folyamatokról, amelyeket mások rendelkezésére tudunk bocsátani élelmiszerbiztonsági vagy minőségi események esetén.
A nyomonkövetés célja:
Amit a nyomonkövetés biztosít;
A nyomonkövethetőség kulcspontjai:
Amíg a 21. század kezdetén a digitális világra való a csatlakozás volt jellemző az egyes vállalatok esetén, az Ipar 4.0-ban a valós és a digitális világ összekapcsolódik. Gépek, munkadarabok, rendszerek és emberek fognak folyamatosan információt cserélni internetes hálózaton keresztül. Ez azt jelenti, hogy minden fizikai dolognak lesz digitális lenyomata is.
Bár a beágyazott térkép a 2012-es év adatait mutatja, azonban a szállított áruk eloszlásában ma is hasonló a helyzet. Tekintse meg a világ legnagyobb kikötőinek – Sanghajnak, Szingapúrnak vagy Rotterdamnak – a hajóforgalmát, valamint a legforgalmasabb tengeri folyosókat. A térkép KILN digital jóvoltából került fel az internetre.
Tekintse meg az alábbi videót és figyelmesen számolja össze hányszor passzolják át a labdát egymásnak a fehér pólót viselő játékosok!
Brian Joiner The Fourth Generation Management: The New Business Consciousness című könyve a minőségmenedzsment és a szervezeti hatékonyság témáit tárgyalja, és bemutatja, hogyan léphetnek a vállalatok a hagyományos menedzsmentről egy új, fejlettebb megközelítés felé. A könyv különösen hasznos azok számára, akik a minőség és a folyamatos fejlesztés szemléletét szeretnék integrálni a vállalatuk mindennapi működésébe.
Altshuller 1946-ban, fiatal mérnökként kezdte pályafutását a Szovjetunióban, ahol találmányi kérelmeket elemzett. Arra törekedett, hogy rendszerbe foglalja az innováció folyamatát, és felismerte, hogy a találmányok nem teljesen véletlenszerűek, hanem logikus szabályszerűségeken alapulnak. Az 1940-es és 1950-es években több ezer szabadalmat elemzett, és ezekből a mintákból hozta létre a TRIZ-t, amely segít feltalálóknak és mérnököknek új problémamegoldási módszereket kidolgozni.
Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.