Ebben a videóban szereplő poka yoke elven alapuló játék sok kisbaba kedvence, de vajon hogyan reagál egy mérnők aki szembesül azzal ahogy a felhasználó a terméket először a kezébe veszi.
Így tervezte?
Esetleg félrement valami?
Ki hibázott?
Miért?
Ez a vicces kis videó nem csupán folyamatfejlesztő mérnököknek szól, hanem mindazoknak, akik terméket, szolgáltatást terveznek, vagy például programoznak.
Mit is jelent poka Yoke, vagy magyarul hibamentes gyártás?
A poka yoke egy japán kifejezés, amelyet a minőségirányításban használnak. Jelentése: „hiba elkerülése” vagy „hiba megakadályozása”. A poka yoke módszerek célja, hogy megelőzzék az emberi hibákat azáltal, hogy a folyamatokat és rendszereket úgy tervezik meg, hogy a hibák előfordulása ne legyen lehetséges, vagy azonnal felismerhető és javítható legyen.
Két fő típusa van a poka yoke-nak:
Példa:
Egy alkatrész szerelésénél a különböző csatlakozóelemeket csak egy adott módon lehet összeilleszteni, mert azok formája nem engedi meg a helytelen csatlakoztatást. Például az USB-kábel csak egy irányba dugható be az aljzatba.
Példa:
Egy autóban a biztonsági öv be nem kapcsolására figyelmeztető hangjelzés (soft poka yoke), amely emlékezteti a vezetőt vagy az utast a helyes cselekvésre, de nem akadályozza meg közvetlenül az autó elindítását, ha az öv nincs bekapcsolva.
A poka yoke rendszerek alkalmazása az iparban, termelési folyamatokban jelentősen csökkentheti a hibás termékek előállítását, és javítja a minőségbiztosítást
Tekintse meg az alábbi videót és figyelmesen számolja össze hányszor passzolják át a labdát egymásnak a fehér pólót viselő játékosok!
Brian Joiner The Fourth Generation Management: The New Business Consciousness című könyve a minőségmenedzsment és a szervezeti hatékonyság témáit tárgyalja, és bemutatja, hogyan léphetnek a vállalatok a hagyományos menedzsmentről egy új, fejlettebb megközelítés felé. A könyv különösen hasznos azok számára, akik a minőség és a folyamatos fejlesztés szemléletét szeretnék integrálni a vállalatuk mindennapi működésébe.
Altshuller 1946-ban, fiatal mérnökként kezdte pályafutását a Szovjetunióban, ahol találmányi kérelmeket elemzett. Arra törekedett, hogy rendszerbe foglalja az innováció folyamatát, és felismerte, hogy a találmányok nem teljesen véletlenszerűek, hanem logikus szabályszerűségeken alapulnak. Az 1940-es és 1950-es években több ezer szabadalmat elemzett, és ezekből a mintákból hozta létre a TRIZ-t, amely segít feltalálóknak és mérnököknek új problémamegoldási módszereket kidolgozni.
Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.