„Dögös tyúkok”, avagy egy mém életre kel
Profi honlapkészítők szerint izgalmas tartalom mellett egy aranyos kisgyermeknek, vagy egy dögös „tyúknak” kell honlapunk címlapjáról az Olvasóra tekintenie ahhoz, hogy ne navigáljon el oldalunkról.
Úgy döntöttünk, most maradunk a dögös „pipiknél”, s megpróbáljuk összekapcsolni a témát innovációval, sőt még egy érdekes eloszlási görbét is rajzolunk, mielőtt ajánlunk néhány humoros videót megtekintésre J
Mindenekelőtt azonban tekintsük át milyen kognitív stílust képviselő személyeket válasszunk folyamatfejlesztő csapatunkba!
Kognitív stílus alatt az egyén által preferált tanulási, problémamegoldó módszert értjük:
Míg adaptív gondolkodásmóddal rendelkező személyeket inkább a „dobozon belül” való gondolkodásmód, addig az innovatív gondolkodású személyeket a „dobozon kívül” való gondolkodásmód jellemzi.
Mennyire jellemzi Önt a dobozon kívül való gondolkodás képessége?
Össze tudja kötni a pontokat
– 4 vonallal anélkül, hogy felemelné a ceruzáját a papírról?
– és 3-mal?
– esetleg 1 vonallal?
Sikeres folyamatfejlesztési projekt végrehajtásához mindkét stílusra szükség van, amit figyelembe kell venni a problémamegoldó csoport összeállításánál is.
Ha a csoport tagjai mind magukról, mind egymásról tudják ki milyen kognitív stílust képvisel, úgy az együttműködés is zökkenőmentesebb lehet.
Ön milyen kognitív stílust képvisel?
Inkább felfedező típusú INNOVÁTOR? Esetleg szabályokat felállító és betartó FOLYAMATFEJLESZTŐ?
Az alábbi KAI teszt segítségével gyorsan megtudhatja, hogy a haranggörbe mely részén helyezkedik el:
Forrás: Silverstein – The Innovator’s toolkit p.54
A tesztet természetesen én is elvégeztem. Ismerve magam a kapott eredményben nem csalódtam, mivel az átlagtól 1 szórásnyira balra helyezkedett el pontszámom, azaz inkább a folyamatfejlesztő típust képviselem.
Tehát olyan kreatív innovátorokat kell keresnem problémamegoldó projektjeink során, mint az alábbi videóban szereplő úr, akit apák napja alkalmából egy „dögös tyúkkal” lepett meg kedves családja:
… s, ha lelkes amatőrök ötlete felkerül Youtube-ra, akkor az igazi mémként viselkedve előbb-utóbb életre kel olyan innovátorok által, mint például Dave…
…vagy profi marketingesek is lecsapnak rá…
… amire pedig a konkurenciának is válaszolni kellett. 🙂
Mindegyik videó valamilyen mértékű újítást visz az eredeti feledezésbe, s ezért hasznos, ha körülnézünk más iparágakban, hátha lelkes innovátorok rég megoldották azt a problémát, amellyel éppen szembenézünk.
Erről szól TRIZ módszer…
Az innováció skála 5 szintje TRIZ szemlélet szerint:
Szint Megnevezés %
szint „Józan paraszti ész” megoldások 32%
szint Kisebb fejlesztések 45%
szint Jelentős innováció 18%
szint Új koncepció 4%
szint Felfedezés 1%
Önre bízom annak eldöntését, hogy az egyes videók az innovűció melyik szintjét képviselik.
Na, mentem folyamatot fejleszteni 🙂