Blog

A folyamatfejlesztés szintjei

„Semmi sem kevésbé produktív, mint hatékonyabbá tenni valamit,
amit egyáltalán nem kellett volna megcsinálni.”

Peter Drucker

1.   A folyamatfejlesztés szintjei

A Lean Six Sigma folyamatfejlesztés kézikönyvében szerepel egy ábra, ahol a vállalatoknál minőséggel sé hatékonysággal kapcsolatosan felmerülő problémákat (multis nyelven szólva kihívásokat) kavicsokkal ábrázoltam valahogy így:

A folyamatfejlesztést magas szinten művelő vállalatok, mint például a Toyota felismerték, hogy a vállalati szervezet különböző szintjein található dolgozók eltérő módon járulnak hozzá az értékteremtés folyamatához.

A különböző méretű kavicsok eltérő összetettségű és bonyolultságú feladatokat jelentenek, s bizony a legtöbb cégnél sajnos nem létezik procedúra arra vonatkozóan miként birkózhatnának meg mindhárom kategóriával egyszerre, s nagyon gyakran csak a nagy, illetve a közepes méretűekre koncentrálva teljes mértékben hanyagolják a legkisebb kategóriába tartozók megoldását a költség-haszon elvre hivatkozva. Ráadásul az első két kategóriába tartozó kihívásokat sem sikerül általában teljes mértékben megérteni és megszűntetni a rendelkezésre álló korlátos erőforrások, valamint a problémamegoldó eszközök és képességek hiánya miatt, így időnként téves, vagy nem fenntartható fejlesztések keletkeznek.

A feladatok mérete miatt a cégvezetők tradicionálisan azt képzelik, hogy folyamatfejlesztésre, valamint problémamegoldásra csakis a mérnökök, illetve a technikusok képesek, pedig a kisebb méretű feladatokat szinte bárki megoldhatja néhány egyszerű technika segítségével.

Mit is jelentenek a legkisebb kavicsok?

Ezek azok a mindennapos problémák, amelyeket szinte bárki meg tud oldani, ha kellő körültekintéssel és türelemmel jár el. Nagyon gyakran nincs szükség másra, mint egy kis türelemre, odafigyelésre, a miért kérdés okos alkalmazására, valamint „józan paraszti észre”. Egyszerűbben fogalmazva tulajdonosi szemléletre van szükség, hogy mindezek megoldódjanak. Érdekes, hogy ezeknek a problémáknak a 72%-a valamilyen módon visszavezethető a rend és tisztaság (->5S módszer), valamint a standard hiányára. A tulajdonosi szemlélet erősítése, valamint az alap stabilitás kialakítása már önmagában is képes csökkenteni a hibák számát és az ingadozást az üzleti kulcsfolyamatokban, de talán még fontosabb az a tény, hogy megteremti a lehetőséget a megfigyelésre, valamint a korrekt adatgyűjtésre, amennyiben összetettebb a probléma természete.

A közepesek kavicsokkal jellemezhető összetettebb problémák azok, ahol a hiba nem szembeötlő és bizony a „józan paraszti ész”, valamint a miért kérdés folyamatos ismételgetése mellett adatokat kell gyűjtenünk és azokat elemezni. Kaoru Ishikawa  a Tokiói Egyetem professzora állította elő az első olyan problémamegoldó eszközöket tartalmazó listát, amely szakmai körökben elterjedt, mint 7 minőségügyi, vagy 7 elemi eszköz. Ezekről az eszközökről fog szólni egy következő tanítás.

Nagyobb kövek azok, ahol már nem elég leülni néhány órára a kollégákkal, hanem szisztematikusan kell megfigyelni a folyamatot azonosítva a lépések sorrendjét, az azokhoz szükséges inputokkal, valamint a keletkező outputokkal.

Itt filozófiai különbség van a japán iskola által követett megközelítésről, hiszen az inkább a probléma megértésére és a tanulásra helyezi a hangsúlyt szemben az angolszász módszerrel, ahol akciólisták készülnek számos feladattal, amelyek közül bizonyára lesz jónéhány, amely hat a problémára. A gyors változtatásokkal 1-6 nap alatt látványos átalakítást lehet elérni és inkább az egyszerűbb, kevésbé tudományos eszközök jellemzik, mint például a folyamattérkép, halszálka elemzés, pareto diagram. Inkább taktikai fókuszt jelent egy-egy részterületen. Jelszava, hogy amennyiben egy megoldás 60-70%-ban működik akkor vezessük be és ráérünk majd tökéletesíteni később, hiszen így védjük a leginkább a vevőt, erősítjük az áramlást, vagy szűntetjük meg a veszteségforrásokat. Komplex problémák esetén azonban gyakran nem is látszik az értékteremtés helyszínén, hogy miből ered a probléma, sőt a hibázás magas költsége miatt elsőre jó, azaz 100 százalékos megoldást kell alkalmazni. ehhez pedig statisztikai elemzéseket, vizsgálatokat kell készíteni, tesztelni, ami viszont időigényes. A kettő ötvözete az ún. Lean Six Sigma módszer, ahol a sebességet a 100%-os minőséggel próbáljuk meg összekapcsolni. Erről egy későbbi levélben lesz szó, valamint részletesen megismerhető a Lean Six Sigma folyamatfejlesztés kézikönyvéből.

A legfontosabb, hogy Ön megtalálja az egyensúlyt az ötletelés (brainstorming helyett trystorming), valamint az analízis-paralízis között, hiszen a legfontosabb, hogy olyan fenntartható akciók keletkezzenek, amelyek a problémák valódi okára hatnak és mérésekkel, adatokkal igazolni lehet az eredményüket.

A következő levelekben ezeknek a szinteknek az eszközeit vesszük sorra dióhéjban.

Mindig tehetünk valamit azért, hogy javítsunk a folyamatokon…

Jó munkát és tanulást kívánok!

Ui.:

A kövekről jutott eszembe:
Lehet, hogy szakállas az alábbi vicc, de talán ebben a formában még Ön sem hallotta…

Egy filozófia professzor kiállt az osztály elé.
Amikor elkezdődött az óra, minden kommentár nélkül elővett egy üres befőttesüveget és megtöltötte 4-5 cm-es KÖVEKKEL. Majd megkérdezte a diákokat, hogy megtelt e az üveg.  A diákok egyetértettek, hogy igen.
A professzor ekkor elővett egy doboz apró KAVICSOT és beleöntötte az üvegbe.
Enyhén megrázta az üveget, és a kavicsok kitöltötték a nagyobb kövek közötti réseket. Újra megkérdezte a diákokat, hogy megtelt-e az üveg. Egyetértettek, hogy igen.
A professzor ekkor elővett egy doboz HOMOKOT és beletöltötte az üvegbe. A homok természetesen kitöltötte a maradék helyet is. Megint megkérdezte a diákokat, hogy megtelt- e az üveg. A diákok egyhangúan igennel válaszoltak.
A professzor ekkor elővett egy pohár sört az asztal alól és beleöntötte az üvegbe, kitöltve a homokszemek közötti réseket is. A diákok nevettek;

Most mondta a professzor, lássák be a következőt. Ez az üveg az Önök élete.

A nagyobb KÖVEK a fontos dolgok; a család, a társ, az egészségünk, a gyerekeink- olyan dolgok, melyek, ha minden más el is veszik, még kitöltik az életünket.
A KAVICSOK a többi dolog, ami számít-, mint pl. a munkájuk, a házuk, a kocsijuk. A HOMOK minden más. Az apróságok.
Ha először a homokot töltik az üvegbe, folytatta, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez igaz az életre is. Ha minden energiájukat az apróságokba fektetik, soha nem marad hely az igazán fontos dolgoknak.

Figyeljünk oda a boldogságukhoz fontos dolgokra:

  • Játszanak gyermekeikkel.
  • Figyeljenek oda az egészségükre.
  • Vigyék el táncolni párjukat.
  • Mindig lesz majd idő dolgozni, lakást takarítani, vendégeket hívni.
  • A köveket rendezzék először- amik a legfontosabbak. Állítsák fel a sorrendet. A többi csak homok.

Az egyik diák felemelte a kezét és megkérdezte, hogy mit reprezentál a sör. A professzor elmosolyodott. Örülök, hogy megkérdezte. Ezzel csak azt akartam volna jelezni, hogy mindegy mennyire tűnik telinek az életünk, egy pohár sörnek mindig marad hely.

Megosztás:
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Keresés
Legutóbbi bejegyzések

HIBÁZZA TÖKÉLETESRE vállalata folyamatait!

A hibák és a 7 fő veszteségforrás okozta költségek akár az árbevétel 25-30%-át is elérhetik a magyar vállalatoknál. A piaci megmaradás és versenyképesség megőrzésének a kulcsa ezek szisztematikus felderítése és csökkentése.

Tovább olvasom »
Népszerű címkék
Legyen Ön is Leand Six Sigma folyamatfejlesztő!

Jelentkezzen lean six sigma green belt képzésünkre, amelynek alapja a Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerésben részesült A lean six sigma folyamatfejlesztés kézikönyve. A képzés oktatója pedig a könyv szerzője Fehér Norbert 17 év lean six sigma tapasztalattal és 500+ mentorált, vezetett projekttel.